Technológiák és szabványok jönnek-mennek – ma már a WAP alatt is a Windows Azure Packet értjük, míg 15 éve ez még egészen mást –, de annak igénye, hogy minél egyszerűbben, hatékonyabban és olcsóbban tudjuk elvégezni a feladatainkat, örökké velünk marad. Nem mindig sikerül persze kiszolgálni ezt az igényt, így időről időre újabb ötletek válnak megoldásokká, majd általánosan alkalmazott rendszerekké. És néha az is előfordul, hogy két, egymástól látszólag távol álló terület egyszer csak összefonódik.

A kísérletezés korából a valódi projektek idejébe

A Bitcoin 2008-as megjelenésével nem csak a kriptopénzek, hanem a blokklánc technológia is színre lépett. Akkor még kevesen tudták, mire lehet képes, hiszen az emberek többségét olyan új fejlesztések tartották lázban, mint az Apple új okostelefonjának debütálása. Napjainkra viszont saját útjára talált a blockchain, ugyanis egyre többen ismerik fel, hogy alapja lehet hiteles nyilvántartásoknak, pénzügyi és egyéb szolgáltatásoknak, digitális tartalmakat, szabadalmakat olcsón és a visszaélések lehetőségét teljesen kizárva védhet meg.
 

Ez a felismerés látszik a technológiát érintő befektetések volumenén is. Míg tavaly még nem érték el a vele kapcsolatos globális költések az 1 milliárd dollárt, idén már 2,1 milliárdot fordítanak a technológiára világszerte. 2021-re pedig 9 milliárd dollárt meghaladó méretű lehet ez a piac (bővebben itt).

Az IDC szerint 2017. lényegében a kísérletezés jegyében telt. Idén azonban már valódi projektek zajlanak, és számos helyen megkezdik a technológia implementálását. Legnagyobb piaca az Egyesült Államok lesz, több mint 40 százalékos részesedéssel. Európa kerül a dobogó második fokára, és csak harmadik helyre fut be Ázsia és a Csendes-óceán térsége (Japán és Kína nélkül). Ugyanakkor a 2021-es időszakig a legnagyobb növekedési ütemet várhatóan Japán produkálja majd, ahol a szegmens éves átlagos növekedése meghaladja majd a 150 százalékot is.

Kereskedelemtől a szórakoztatóiparig

Az elosztott főkönyvi technológia nagyon sok területet alakít át alapjaiban. A bankoktól a belföldi és nemzetközi kereskedelmi és a mögöttük dolgozó szállítmányozási vállalatokon át az egészségügyig vagy a kormányzati szolgáltatásokig számtalan terület van, ahol a technológiával kísérleteznek. Az év elején annyira felfokozódott a technológiával szembeni elvárás, hogy még hivatalos magyar állásfoglalás is született: saját blockchain-stratégiát alkotunk.

A Blockchain Competence Center ügyvezetője, Benedek Péter szerint a technológia az internet elterjedéséhez hasonló nagyszabású változásokat hozhat nemcsak a pénzügyeknél, hanem szinte minden iparágban, szolgáltatási ágazatban. Három területet jelölt meg a BCC legfőbb céljaként: a technológiával kapcsolatos oktatási feladatok ellátását, a technológiával foglalkozó fejlesztők, induló vállalkozások inkubálását, valamint a blokkláncra épülő projektekben való részvételt. A tudáscentrum így iparági kapocsként is szolgál a fejlesztők, illetve a felhasználók között, utóbbiak lehetnek vállalatok, az államigazgatás, de akár magánszemélyek is.

Mindeközben a szórakoztatóiparban is készülődik az a forradalom, amit a blockchain és a vele megvalósuló peer-to-peer tartalomszolgáltatás hozhat el. A Youtube, a Twitch vagy a Netflix modelljét az elosztott főkönyvi technológia egy valódi elosztott rendszerrel válthatja ki. Ebben csak a két fél – a közzétevő és a tartalomfogyasztó – határoz arról, hogy milyen tartalom, milyen csatornán, milyen feltételekkel jut el egyik végpontból egy másikba.

Az első kísérletek között található a Steem rendszer, amelyben pénzzé váltható tokeneket és más posztok értékelésére alkalmas Steem powereket lehet szerezni közzétett tartalmakért. Az Ethereum okosszerződés-platformjára épül az egyelőre még kezdeti fázisban lévő Viuly videomegosztó platform, ami közvetlenül összeköti okosszerződések révén a hirdetőket, a tartalom-előállítókat és a tartalomfogyasztókat. A Spectiv pedig kifejezetten a hirdetési modellre koncentrál, és legfőbb célja, hogy kiiktassa a központosított közvetítőket a hirdetési tranzakciókból.

Ahogy az már csak lenni szokott, a piaci éréssel együtt jár az egymással konkuráló szereplők számának csökkenése. Lassan ez a folyamat is beindul: a blockchain-világ két legnagyobb szövetsége, az Enterprise Ethereum Alliance (EEA) és a Linux Foundation irányította Hyperledger Project bejelentette összefogását. A két szövetség – egyelőre - nem olvad össze, hanem társult tagként csatlakoznak a másik szövetséghez. A többszintű együttműködéstől koncentráltabb munkát várnak, ami gyorsíthatja a technológia terjedését a vállalatok körében.

Egészségügy és bűnüldözés

Ezzel párhuzamosan az Oracle-nél úgy tapasztalják, hogy a blockchain alapú projektek közül két területen van nagy érdeklődés, és már konkrét projektek is. Az egyik a betegek egészségügyi adatait kezelő és megosztó rendszerek, egy ilyen megoldást például a qatari egészségügyi rendszer számára tervez a vállalat, árulta el lapunknak Ribarics Pál, az Oracle regionális terméktanácsadója és blockchain szakértője.

Sokan úgy vélik, hogy az orvos-beteg kapcsolatot legegyszerűbben az adatok áramlásának javításával lehet jobbá tenni. A blokchain alapú rendszernek az lesz a feladata, hogy az egészségügyi szolgáltatók között biztonságosan lehessen rajta mozgatni a betegek adatait. A rendszer az adatok forrását és felhasználását is ellenőrizni fogja, hogy biztosan ne kerülhessen hamis információ a rendszerbe, és jogosulatlanok se férjenek hozzá a kezelt adatokhoz.

Egy másik terület a pénzmosás elleni küzdelem. A pénzmosás napjaink egyik legsúlyosabb gazdasági eredetű bűncselekményévé nőtte ki magát. A belőle származó kockázatok csökkentésének egyik leghatékonyabb eszköze az "Ismerd meg az ügyfeled" (Know Your Customer – KYC) elv, mely szerint a banknak az ügyfélről és az ügyféltől a lehető legtöbb adatot be kell gyűjteni annak érdekében, hogy tisztába legyen tevékenységével, üzleti kapcsolatai jellegével. Ezeknek az adatoknak az összegyűjtése és ellenőrzése nehéz és munkaigényes, ezért biztonságos és ellenőrzött megosztásának komoly gazdasági előnye van. Az Oracle a bahreini és az egyiptomi bankrendszer számára készít erre szolgáló, blockchain alapú rendszereket.

Érdekes szempont azonban az is, hogy a rendszerek kialakításánál a törléshez való jogot – ami a GDPR-nak való megfelelés egyik fontos eleme – figyelembe kell venni. Ez nem triviális, mivel a blockchain egy olyan adatbázis technológia, amelyben a rögzített adatok nem törölhetők és módosíthatók. Ebben rejlik az ereje, mivel ez zárja ki a hamisíthatóságot, de emiatt kerülhet ütközésbe a GDPR-ral.

Közel két évtizedes múlt

Kevésbé rejtetten, de a fő trendekhez képest szintén háttérbe szorulva indult be egy másik, mostanra megkerülhetetlen rendszer terjedése. A dolgok internete kifejezés 1999-ben született meg, és az elmúlt két évtized során apránként az életünk részévé vált. Az ezernyi apró, hálózatra/internetre kapcsolódó eszköz többek között – bár nem önmagában, de – kikényszerítette az IPv6 bevezetését. Eddigi hatása tehát közel sem elhanyagolható, de kiteljesedése még előttünk áll.

Jelentőségét jól ábrázolja, hogy a 2017-es 674 milliárd dollár után 2018-ban 772 milliárd dollár fölé ugrik a dolgok internetére költött összeg a világon. A bővülés nagyjából megfelel az IDC amerikai piackutató 2017-2021 közötti időszakra vonatkozó átlagos évi 14,4 százalékos növekedési előrejelzésének. Az üzleti terület jelentőségét mutatja, hogy az időszak végén már egy 1,1 ezermilliárd dolláros piacról beszélhetünk majd. (Összehasonlításként: ez közel az egyharmada a világ 2020-ra jósolt teljes IT-költésének.)

Mára egyébként oda jutottunk, hogy komplett IoT rendszereket is lehet igényelni felhőből. A T-Systems pedig Iparági partner- és fejlesztési programot indított IoT területen működő fejlesztőknek és piaci szereplőknek. Ennek célja, hogy szélesebb körben ismertté váljanak a M2M (Machine-to-Machine) kommunikáció keskenysávú infrastruktúrájának alkalmazási lehetőségei. De a nagy távközlési szolgáltatók egyik megmentőjeként is figyelembe veszik a dolgok internetének terjedését. A hagyományos mobiltelefonos SIM-kártyák iránti kereslet stagnálását, vagy csökkenését ugyanis kellően ellensúlyozni tudják majd az m2m és az IoT terjedésével megjelenő beépített, vagy eSIM-kártyák. 

Nem pusztán a kényelmet szolgálja

Régebben is voltak szenzorok, de akkor azokhoz még nem volt elérhető olcsó kommunikáció és digitalizáció. Elegendő kereslet híján gyártásuk kis szériában nagyon költséges volt, és üzemeltethetésük is sokba került, így nem sok vállalkozás engedhette meg magának, hogy használja. Ma viszont már tömeges, olcsó technológiának számítanak, kiváltható velük az élőmunka, de nem (csak) ez a lényeg, hanem az, hogy az új megoldásra milyen valódi üzletet lehet ráépíteni, ismertette az alapokat lapunknak Seres Tamás, a T-Systems szenior innovációs és üzletfejlesztési szakértője.

Budapesten például vannak publikus időjárás állomások, az azokban lévő szenzorok adataihoz magánemberként is hozzá lehet férni. Az IoT-val vezérelt nyílászárókhoz és redőnyökhöz elegendő az aktuális fényviszonyokat, fényteljesítményt figyelni, hogy jelentősen lehessen befolyásolni a lakás helyiségeinek a hőviszonyait. Tehát itt az IoT nem pusztán a kényelmet szolgálja, hanem energiát takarít meg azzal, hogy jóval ritkábban kell működtetni az energiafaló klímaberendezést.

Az azonban koránt sem véletlen, hogy 'IoT-zálásban' a nagy technológiai igényű nagyvállalatok – például a robotizált gyártósorokkal bíró autógyártók - járnak az élen. Azok a folyamatok ugyanis, amelyeket gépek végeznek el, megbízhatóbbak, mint az emberi közreműködéssel elvégzettek. Az ipar 4.0 világképet nézve maga a gyártás a piacvezető gyárakban helyi szinten már hiper módon automatizált, a következő lépcsőben a gyárakat kell egymással összekötni, a beszállítókat kell összehangolni, hogy minden alkatrész időben és megfelelő minőségben álljon rendelkezésre, illetve, hogy az igény módosításakor a rendszer kellően rugalmas legyen.

Bár a drónok az otthoni felhasználók körében is népszerűek, igazi üzleti hatásuk a B2B világban lesz – akárcsak az önjáró járműveknek. Valószínűleg előbb fogunk a mezőgazdaságban, iparcsarnokok között vagy repülőtereken önjáró járművekkel találkozni, mint a közúti forgalomban. A drónokat pedig – kiegészítve mesterséges intelligenciával (AI) és a fog/edge computing lehetőségeivel – az ipari létesítmények felülvizsgálatától a térképészetig számos új területen fogják alkalmazni, állítja a Cisco.

Átalakuló üzleti folyamatok

A blockchain és az IoT tehát egymástól függetlenül is egyre jelentősebbé válik az életünkben. Hiszen nem csupán az informatika, hanem számos egyéb területen is felütötte fejét a két technológia. Piaci érettségük mostanra eljutott abba az állapotba, hogy a pilot projektek mellett/helyett a valódi, üzleti folyamatokat átalakító folyamatokat is katalizálják. Arról pedig, hogy hol és miként kapcsolódik össze a blokklánc és a dolgok internete, következő cikkünkben rántjuk le a leplet.