A digitalizáció felgyorsítására két fontos stratégiai program kidolgozásába fogott a kormány. Az idei év közepére hozzák tető alá Magyarország fintech stratégiáját, és konkrét határidő megjelölése nélkül, de piaci szakértők bevonásával készülne el a blokkláncra vonatkozó stratégia is.

Szakértői központ már van Budapesten

A tervezett lépéseket Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos ismertette a Blockchain Competence Center (BCC) megnyitóján. A kormány azért tartja ezeket fontos területeknek az 5G-vel együtt, mert az a cél, hogy a digitális átalakulás ezen területein Magyarország Európa élvonalában akar jelen lenni – mondta a biztos. A blokklánc stratégia megalkotásába a BCC szakértőit kívánják bevonni.

A technológia budapesti szakértői központját a technológiai tanácsadóként ismert RowanHill Global, valamint az internetes jegyértékesítés meghatározó cégének számító InterTicket hozta létre. Utóbbi vezetője, Jobbágy Ervin elmondta, hogy már folyik saját jegyértékesítő rendszerük blokkláncosítása, de óvatosan haladnak, hiszen még egy alakulban lévő, nem teljesen kiforrott technológiáról van szó.

A BCC ügyvezetője, Benedek Péter szerint a blockchain technológia az internet elterjedéséhez hasonló nagyszabású változásokat hozhat nemcsak a pénzügyek területén, hanem szinte minden iparágban, szolgáltatási ágazatban. Az üzleti lehetőségek szinte határtalanok, az IDC szerint a technológiával kapcsolatos költések 2021-ig átlagosan több mint 80 százalékkal nőnek évente.

Oktatás, inkubáció, projektmenedzsment

Az ügyvezető, aki korábban bő másfél évtizeted dolgozott a versenyszférában (az IBM-nél dolgozott kereskedelmi területen különböző vezető beosztásokban), három területet jelölt meg a BCC legfőbb céljaként: a technológiával kapcsolatos oktatási feladatok ellátását, a technológiával foglalkozó fejlesztők, induló vállalkozások inkubálását, valamint a blokkláncra épülő projektekben való részvételt. A tudáscentrum így iparági kapocsként is szolgál a fejlesztők, illetve a felhasználók között, utóbbiak lehetnek vállalatok, az államigazgatás, de akár magánszemélyek is.

A blokklánc technológia ugyanis alkalmas arra, hogy alapja legyen akár hiteles nyilvántartásoknak, pénzügyi és egyéb szolgáltatásoknak, védjen digitális tartalmakat, szabadalmakat olcsón és a visszaélések lehetőségét teljesen kizárva.

A blokklánc technológia apropóján a digitalizációhoz kapcsolódó másik kormányzati tervről is beszélt a miniszteri biztos. Elmondta, hogy a DJP elérkezett a 2.0-s verzióhoz, amiben már a banki szektor vállalkozásainak is egy új korszakra kell felkészülniük. A távközlési jóléti alapcsomaghoz hasonlóan lesz egy pénzügyi jóléti alapcsomag védjegy program is. Ebben összesítik azokat a digitális szolgáltatásokat, amiket köteles az ügyfeleinek nyújtani az a pénzintézet, amelyik digitális bank védjegyet akar használni.