Tavaly még nem érték el a blockchainnel kapcsolatos globális költések az 1 milliárd dollárt, de idén már 2,1 milliárdot fordítanak a technológiára világszerte. Az éves átlagos növekedési ütem (CAGR –  Compound Annual Growth Rate) ugyan kicsit lassabb lesz, 81 százalék, de ezzel 2021-re 9 milliárd dollárt meghaladó méretű lehet ez a piac. Ez szép eredmény, de hogy el tudjuk helyezni, érdemes felidézni, hogy az IDC tavaly valamivel több mint 2,4 ezer milliárd dollárra, a Gartner pedig – az eltérő módszertan miatt – 3,5 ezer milliárd dollárra becsülte a globális IT-piacot.

A blockchain vagy elosztott főkönyvi technológia nagyon sok területet alapjaiban átalakít. Csak ha a két legismertebb, iparágakon átívelő összefogást hozó projektet, a Enterprise Ethereum Alliance-t és a Hyperledger Projectset nézzük is, a bankoktól a belföldi és nemzetközi kereskedelmi és a mögöttük dolgozó szállítmányozási vállalatokon át az egészségügyig vagy a kormányzati szolgáltatásokig számtalan terület van, ahol a technológiával kísérleteznek.

A dinamikus piacbővülésnek fontos feltétele, hogy a szabályozó hatóságok a kriptovalutákkal ellentétben az elosztott főkönyvi technológiát kifejezetten pozitívan fogadták.

Tavaly volt a próbaév

Az IDC szerint 2017. lényegében a kísérletezés jegyében telt. Idén azonban már valódi projektek fognak zajlani, és számos helyen megkezdik a technológia implementálását. A technológia legnagyobb piaca az Egyesült Államok lesz. A kutató cég szerint a piac több mint 40 százalékát adja majd. Európa lesz várhatóan a második legnagyobb piac, és csak harmadik helyre fut be Ázsia és a Csendes-óceán térsége (Japán és Kína nélkül). Ugyanakkor a 2021-es időszakig a legnagyobb növekedési ütemet várhatóan Japán produkálja majd, ahol a szegmens éves átlagos növekedése meghaladja majd a 150 százalékot is.

A szektorok közül nem túl nagy meglepetésként a pénzintézeti szektor jár az élen. Idén várhatón 750 millió dollárt költ az ágazat a technológiára. Ez annyiban érthető is, hogy itt van a legtöbb – lényegében már most működőképes – felhasználási lehetőség, és itt haladnak a leggyorsabb a bevezetésekkel is. Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy elméletileg nincs is olyan pénzügyi terület, hol ne lehetne használni valamilyen formában. A jogszabályi megfeleléstől és a határokon átnyúló fizetésektől a letétkezelésen és az eszközök nyomon követésén át a kereskedelemfinanszírozásig szinte mindenhol folynak kísérletek is.

Így növekszenek a blockchainalapú technológiára történő kiadások régiónként 2021-ig (milliárd USD)

Ehhez képest a forgalmazói és szolgáltatási szektor idei költéseit 510 millió dollárra becsüli az IDC, míg a gyártóipar és a kitermelés ágazat kevesebb mint 450 millió dollárt költ majd erre a technológiára. Ezek a területek elsősorban az eszköz- és árukezelési (például nyomon követés) megoldásokban használják fel az elosztott főkönyvi technológiát.

A technológia kritikus pontja: a biztonság

A konkrét alkalmazásokat illetően az amerikai kutatócég úgy véli, hogy 2021-ig a határokon átnyúló pénzügyi tranzakciókra, a termékek nyomon követésére, valamint a nemzetközi kereskedelmi ügyletek finanszírozása alkalmas blcokchain-megoldásokra költi a legtöbbet. Idén várhatón összesen kb. 650 millió dollár megy el erre a három területre.

Tekintve, hogy IT-technológiáról van szó, nem meglepő, hogy a kiadások jelentős része az IT-szolgáltatásokra, illetve azokon keresztül megvalósított üzleti szolgáltatásokra megy el. Az IDC szerint ez a két terület adja a költések háromnegyedét. Ebből a legnagyobb részt a bloickchain-platformszoftverek, valamint a technológiához kapcsolódó biztonsági megoldások teszik ki. Ez utóbbi nem véletlen, hiszen az Ethereum rendszer, amely ma az egyik legígéretesebb közös fejlesztélsi alap lehet, egyelőre túlságosan sebezhető.