Az IBM és az A.P. Moller-Maersk tegnap jelentette be egy vegyesvállalat tervezett megalakítását, amelynek célja a tengeri áruszállítás hatékonyabb, átláthatóbb és biztonságosabb megoldásainak bevezetése lenne. A két társaság már 2016 közepe óta együttműködést folytat egy nyílt szabványokra épülő platform feljesztésében, amely a blokkláncra (blockchain) és más innovatív technológiákra alapozva egy teljesen új ökoszisztémát építene fel a határokon átnyúló kereskedelemben, bevonva az ellátási láncban megjelenő különböző cégeket és szervezeteket.

A szállítmányozásban, logisztikában és mellesleg az energiaiparban is utazó Maersk fő tevékenysége a konténerhajóztatás. Bár a dán üzleti konglomerátum errefelé kevéssé ismert, egy olyan vállalatcsoportról van szó, amelynek értéke jóval meghaladja az IBM-ét is, Maersk Line nevű egysége pedig hosszú ideig a világ legnagyobb kapacitással működö tengeri szállítója volt. (Csak tavaly év végén előzte meg a kínai Cosco, amelynek nevével legutóbb az Évszázad Második Legnagyobb Üzlete, a Budapest-Belgrád vasútvonal bővítése kapcsán találkozhattunk.)

Kikapcsolnák a köztes szereplőket

Az új, New York-i székhelyű vegyesvállalat, amelynek egyelőre nem találtak nevet, legelsősorban két megoldás piacosításában és felskálázásában lesz érdekelt. Az egyik a vállalati felhasználásra szánt IBM Blockchain Platform technológiai alapjain működő hajózási pipeline, amely lehetővé tenni az áru mozgásának valós idejű, transzparens nyomon követését. A másik az okos szerződések rendszere lenne, ami szintén az IBM cloud szolgáltatás formájában igénybe vehető blokkláncára épülne, ami közvetlen, gyors, olcsó és biztonságos alternatívát jelentene a szállítmányozáshoz kapcsolódó, idő- és papírigényes folyamatokra.

A Maersk közleménye szerint évente 4 ezer milliárd darab árucikk utazik egyik pontból a másikba, a fogyasztók által napi szinten használt termékek 80 százaléka pedig a tengert is megjárja. Az áruk feldolgozásához és adminisztrációjához szükséges dokumentációs munka önmagában is a fizikai szállítás költségeinek ötödét teszi ki. A Világgazdasági Fórum ehhez képest azt valószínűsíti, hogy a nemzetközi ellátási lánc ilyen szempontból történő "akadálymentesítése" közvetve a globális kereskedelem 15 százalékos fellendülését eredményezhetné, ami pedig értelmeszerűen pozitív hatással lenne a gazdasági növekedésre és munkahelyteremtésre.

A blokklánc nem csak valutázásra alkalmas

A tervek szerint a vegyesvállalat a szabályozókkal való egyeztetést követően állna elő konkrét termékeivel, amire a tegnapi bejelentés értelmében egy fél éven belül sor kerülhet. A platformot az elmúlt időben egy sor érintett nagyvállalat és kormányzati szervezet tesztelte, köztük olyanok, mint a DuPont, a Dow Chemical, a Tetra Pak, a houstoni és a rotterdami kikötő, a holland vámhatóság vagy az amerikai vámügyi és határvédelmi hivatal. A technológia iránt állítólag már érdeklődik a Procter & Gamble, az Agility Logistics, az APM Terminals, a perui vámhatóság és a kínai Kuangtung behozatali-kiviteli vizsgálati hivatala is.

A közlemény az IBM illetékes alelnökét is idézi, aki szerint a vállalat fejlesztéseivel a blockchain technológia ma már világosan alkalmas az új üzleti modellek megalapozására. A Maersk mint együttműködő partner jelentőségét abban látja, hogy a dán cégóriás sokat tehet az új megoldások elterjesztéséért a sok millió potenciális ügyfél (a komplex nemzetközi hálózatokat működtető üzletek) bevonásával. Az IBM szerint a blokklánc olyan innováció, amelynek révén a piaci szereplők új, eddig kiaknázatlan gazdasági lehetőségekhez jutnak.

Ahogy arról mi is rendszeresen beszámolunk, a blockchain technológia nem, vagy nem elsősorban a kriptovalutáról szól. A nyílt forráskódú elosztott főkönyvi rendszerekben az egyéb banki-pénzügyi alkalmazásokon túl az okos szerződésektől az egészségügyi adatnyilvántartásig mindenhol potenciált látnak. Ilyen terület a lehet a termékinformációk hitelességének ellenőrzése vagy a speciális biztosítási szolgáltatások, az informatikai szolgáltatásként nyújtott Blockchain-as-a-Service (BaaS) megoldások pedig segíthetnek a saját infrastruktúra és számottevő fejlesztői kapacitás hiányán is. Az IBM és a Maersk terveit is ilyen összefüggésben érdemes figyelni: egy közös hongkongi-szingapúri projekt például hasonló módon újítaná meg a hasonló problémákkal küzdő kereskedelemfinanszírozási rendszereket.