Hosszabb távú tapasztalatai ugyan még senkinek sincsenek, mégis érzékelhetően szivárog át a mindennapokba a blockchain technológia. Az elméletről sokan és sokat beszélnek, de nagyon kevesen vannak, akiknek a szavait gyakorlati tapasztalat is hitelesíti.

A technológiának a különböző szakmai szövetségek mellett az is komoly lökést adott, hogy legjelentősebb vállalati felhőszolgáltatók is becsatlakoztak a technológia népszerűsítésébe. A nagyok kínálatában az elmúlt két év folyamán megjelent valamilyen Blockchain as a Service (BaaS) jellegű szolgáltatás.

Ez a vállalatoknak egyértelműen előnyös: nem kell hozzá infrastruktúra, és némi fejlesztői kapacitást is meg tudnak spórolni. Ez különösen azért fontos, mert a technológia még nagyon korai szakaszában jár. Egyetlen átfogó és régóta működő alkalmazása ismert csupán, a kriptovaluták elosztott főkönyvi rendszere, az azonban sok szempontból alkalmatlan vállalati felhasználásra, mindenekelőtt a tranzakciók transzparenciája miatt.

Kísérletekből azonban nincs hiány, a Bitport például is beszámolt Hongkong és Szingapúr közös projektjéről, amely a nemzetközi kereskedelem papíralapúságából eredő lassúságát számolná fel a blockchain segítségével.

Ez a konkrét projekt, de tágabb értelemben az Ethereum köré szerveződő Enterprise Ethereum Alliance tevékenységéből – melynek az OTP Bank révén már magyar tagjai is van – vagy az egy időben a befektetők kedvencének számító 21 Inc. széles portfóliója is mutatja, hogy óriási lehetőségek vannak a technológiában.

Mindenki a tűz közelébe igyekszik

A Microsoft volt az egyik első nagy szoftvergyártó, amely látott fantáziát a technológiában, két éve indította saját BaaS szolgáltatását az Azure-ban. Olyan fejlesztői és tesztkörnyezetet hozott létre, amelyen keresztül gépi tanulástól az üzleti intelligencián át a CRM-ig egy sor szolgáltatást lehet bekapcsolni a blokklncra épülő rendszerekbe. Idén nyár végére elkészült egy általános vállalati keretrendszerrel is. A Coco Framework különböző blockchain-implementációkhoz biztosít olyan infrastrukturális hátteret, amely kiküszöböli a kriptopénzeknél alkalmazott rendszerek hátrányait.

Az IBM egy évvel később lépett annak ellenére, hogy az első között beszállt a Linux Foundation Hyperledger Projectjébe. De a szolgáltatás mellett az IBM maga is fejleszt megoldásokat, a Maersk szállítmányozási céggel közösen például olyan konténerkövető rendszert fejlesztettek, amely képes kiváltani a konténerkövetéshez szükséges lassú és nehézkes papírmunkát.

Az SAP tavasszal jelentette be a maga BaaS szolgáltatását, amely az SAP Cloud Platformon a digitális innovációs rendszernek nevezett Leonardo segítségével integrálható egy sor más szolgáltatással. Idén ősszel az OpenWorldön aztán az Oracle is előjött a saját blokkláncával, amely a Hyperledger Projecthez kötődött. A másfél hete a HPE is csatlakozott ehhez a prominens táborhoz, amikor bejelentette, hogy jövő év elején elérhető lesz a Mission Critical Distributed Ledger Technology nevű rendszere, amely nagyvállalati szintű képességeket biztosít blockchain workloadokhoz.

A játékon túl

Bár az egyre jobban látszik, hogy a BaaS az ellátási lánc menedzselésében egyre nagyobb szerepet kaphat, az amerikai Computerworldnek az EY tanácsadó cég blockchain technológiáért felelős globális vezetője, Paul Brody további lehetőségeket is lát benne. Mindenekelőtt azt, hogy a technológia a felhőn keresztül integrálható az ERP-vel, amely a vállalat üzleti irányításának központja.

Az EY az SAP Leonardóban valósította meg – némileg a DevOps mintájára – ún. OpsChain (az operation és a supply chain összevonásából) rendszerét, amely blockchain technológiával segíti a komplex beszerzési folyamatok menedzselését (több beszállító kezelése, mennyiségi kedvezmények nyomon követése, beszerzés nyomon követése stb.). Brody szerint a rugalmas integrációnak – ezt biztosítja náluk a Leonardo – ráadásul megvan az az előnye, hogy nem kell külön a BaaS szolgáltatást felkészíteni külön például a beszerzési szabályokra.

Továbbra is hadilábon a biztonsággal

Mint minden újdonságot, a blockchaint is elárasztották a különböző startupok, melyek finoman szólva sem kiforrott és agyontesztelt algoritmusokkal és kódokkal dolgoznak. Bill Fearnley, az IDC kutatási igazgatója szerint most az a legfontosabb, hogy minden incidensnél (az Ethereum esetében például az utóbbi időben több súlyos, a kódokkal összefüggő hiba is kibukott) kideríteni azt, hogy pontosan mi is történt.

A hibákat az sem segít elkerülni, ha a vállalatok mindent saját erejükből akarnak megoldani. Nem is lesz ez amolyan „csináld magad” üzlet, véli a kutatási igazgató, bár ezekből a belső kísérletekből is sok értékes innovatív megoldás kieshet. A vállalatoknak inkább arra kell koncentrálniuk, hogy olyan csapatot alakítsanak ki, amely működtetni tudja a blockchainalapú hálózatot.