Minden technológiai változás komoly hatással van a szórakoztatóiparra. Igaz ez az internetre is, amely kiváló új lehetőségeket hozott a tartalmak előállítására és terjesztésére. De az ipar nagy játékosai nem változtak: továbbra is a stúdiók, a nagy televíziós csatornák, a kábelhálózatok és a tartalomaggregátorok (például a Netflix) uralják ezt a világot. De már készülődik az az igazi forradalom, amit a blockchain és a vele megvalósuló peer-to-peer tartalomszolgáltatás hozhat el – állítja a The VetureBeaten megjelent véleménycikkében Rizwan Virk, aki évek óta jelentős szereplője a kriptivaluta-piacnak befektetőként és fejlesztőként is.

Az a szülőatyja például az első olyan mobil appnak, amely lehetővé tette a bitcoinnal történő peer-to-peer kereskedést. Jelenleg egyik cége, a Theta Labs olyan protokollok fejlesztésén dolgozik, amely segíti az ún. Dapp-ek (decentralized app) fejlesztését például e-sportmérkőzések közvetítéséhez vagy szórakozáshoz. (A Dapp-ek sem a terjesztésükhöz, sem a működésükhöz nem igényelnek olyan központi hátteret, mint például az Uber vagy akár a Gmail appja, ezáltal jóval biztonságosabbak is – elvileg.)

Nem a YouTube és nem is a Netflix az igazi forradalom

Kétségtelen, írja Virk, hogy az Amazon, a YouTube vagy a Netflix komoly teret nyertek a tartalommegosztási piacon. De még a zömében a felhasználói tartalmak megosztására szakosodott YouTube és az Amazon által üzemeltetett Twitch esetében is igaz az, hogy lényegében egy központosított modellen alapul.

A stúdiók, illetve a hálózatok finanszírozzák a tartalmak gyártását, ami egy előre meghatározott és ellenőrzött csatornán – kábelen, közvetítéssel, mobil eszközön vagy webes felületen – jut el a felhasználóhoz. Jelenleg a Netflix és a kábelszolgáltatók is ugyanarra a centralizált modellre építenek: tartalmat aggregálnak, aztán szépen elosztják a felhasználóknak. Azaz ha valakinek van tartalma, meg kell állapodnia egy ún. CDN-üzemeltetővel (Content Delivery Network), amely az árat, illetve az elosztási útvonalat is hierarchikus szemlélettel alakítja ki. A CDN-ek így beleszólnak a tartalomba éppúgy, mint abba, hogy ki, milyen csatornán és mennyiért juthat az adott tartalomhoz.

De mit változtat a blockchain?

Az elosztott főkönyvi technológia egy valódi elosztott rendszerrel válthatja ki mindezt – állítja Rizwan Virk. Csak a két fél – a közzétevő és a tartalomfogyasztó – határoz arról, hogy milyen tartalom, milyen csatornán, milyen feltételekkel jut el egyik végpontból egy másikba. Innentől még az is lényegtelenné válik, hogy valaki élő streaminget vagy on-demand videót akar-e nézni. Több ezer vagy millió számítógép alakul át ugyanis átmenetileg műsorszolgáltatóvá, és oldja meg, hogy az „utolsó mérföldön” továbbítsa a tartalmakat. Ez a folyamat különösen ott zajlik le majd robbanásszerűen, ahol még nincsenek jelen a meghatározó CDN-ek.

Ígéretes kísérletek vannak arra, hogy blockchainre alapozva felépítsenek egy a peer-to-peer tartalomszolgáltatási ökoszisztémát – írja Virk. Ő ilyennek látja többek között a Steem rendszert, amelyben pénzzé váltható tokeneket és más posztok értékelésére alkalmas Steem powereket szerezni közzétett tartalmakért. Az Ethereum okosszerződés-platformjára épül az egyelőre még kezdeti fázisban lévő Viuly videomegosztó platform szintén arra építi a modelljét, hogy közvetlenül összeköti okosszerződések révén a hirdetőket, a tartalomelőállítókat és a tartalomfogyasztókat. A Spectiv kifejezetten a hirdetési modellre koncentrál, és legfőbb célja, hogy kiiktassa a központosított közvetítőket a hirdetési tranzakciókból...

Minden oldaról támadják a hagyományos CDN-eket

Végül Virk felsorol néhány olyan felületet, ahonnan komolyan támadás érheti a digitális tartalomelosztási piac jelenlegi üzleti modelljét.

1. Először is a tartalomgyártók felől: bárki bárhonnan közzé tudja tenni a tartalmát anélkül, hogy azt bárki felügyelné. Egyszerűen fölöslegessé válnak a központosított felügyeletű csatornák (pl. YouTube, Netflix).

2. A csatornák felől: bárki létrehozhat bármikor csatornát bármilyen tartalom megosztására (e-sport vagy bármilyen élő esemény közvetítése, hírek stb.), és ezekhez a csatornákhoz bárki csatlakozhat.

3. A reklám felől: a decentralizált csatornákon közvetlenül összekapcsolódnak a hirdetők és a hirdetést terítő tartalom-előállítók. Így pont az a közvetítő iktatódik ki, amely eddig zsebre tette a hirdetési költések legnagyobb részét. Ez az ingyenesen elérhető tartalmakat is felpörgetheti.

4. Fizetett tartalmak felől: a decentralizált hálózatok révén megvalósulhat a valódi on-demand tartalomfogyasztás. Nem előfizet a fogyasztó, hanem ott és akkor fizet a tartalomért, amikor fogyasztja.

Pár éven belül lezajlik a változás

Rizwan Virk szerint a változás viszonylag gyors lesz, legalábbis ő arra számít, hogy 2019-20-ra nagyon sok blockchainalapú fejlesztés beérik. Ugyanakkor a váltás folyamata lassabb lesz, ahogy a Netflixnek is idő kellett, amíg teljesen átvette a videokölcsönzés piacát. A 2020-as évek azonban a szórakoztatóiparban a blockchain évtizede lesz.