A szemünk előtt válik egymás komplementerévé a két technológia. Az okos szerződésektől, az élelmiszeriparon keresztül az energiaelosztásig, szinte nincsen olyan terület, amit ne forradalmasítana blokklánc és a dolgok internetének összehangolt működése.
Hirdetés
 

Előző cikkünkben bemutattuk, hogyan jutott el mostani állapotába a blockchain és az IoT technológiája. Ennek a fejlődésnek az eredménye az a konvergencia, ami a két, egymástól látszólag távol álló területet összeboronálja. Ezt a jelenséget vizsgáljuk meg most kicsit közelebbről; lássuk, mire képes a blokklánc és a dolgok internete együtt!

Miért változtatja meg az IoT játékszabályait a blokklánc?

A blockchain technológia a dolgok internetét alkotó eszközökön való kiaknázásával új lehetőségek tárulnak fel. Automatizálhatóvá válik számos üzleti folyamat, amelyeket a vállalatok partnereikkel folytatnak, anélkül, hogy összetett és drága, központilag felügyelt IT-infrastruktúrákat kellene kialakítani. A megosztott információban rejlő lehetőségekkel erősíthető a partnerek közötti kapcsolat és javítható az együttműködés hatékonysága. Az IoT eszközök a blokklánc segítségével részt vehetnek az elosztott főkönyvi tranzakciókban. Ezzel megújulhatnak az alapvető üzleti tranzakciók, ráadásul a költségek csökkentésével fenntarthatóbb üzleti modellek jöhetnek létre.

Martha Bennett, a Forrester elemzője, szerint 2018-ban elérkezett az ideje annak, hogy megvizsgáljuk a két technológia konvergenciájából származó előnyöket, még ha azok nem is azonnal, hanem néhány év távlatában jelentkeznek. Ehhez három fő területen kell további előrelépést elérni. Egyrészt műszaki oldalról, elsősorban a biztonság tekintetében van szükség fejlődésre. Ugyanakkor annak érdekében, hogy egy széles körű, IoT-ra és blockchainre alapuló ökoszisztémát lehessen kiépíteni, meg kell vizsgálni az üzleti modellek és a gyakorlati alkalmazás aspektusait is.

Legalább ennyire fontos megválaszolni a jogi és megfelelőségi kérdéseket. Benett szerint többek között tisztázni kell a felelősségi szerepköröket, különösen az olyan helyzetekben, melyekben egyes tevékenységeket, vagy azok sorozatát önműködően végzik a dolgok internetét alkotó eszközök. De a korábban már említett okosszerződések jogi háttere is kialakításra vár a legtöbb országban.

Ha azonban ezeket a kihívásokat sikerül leküzdeni, akkor a blokklánc lehet az a hiányzó kapcsolat, ami lehetővé teszi a peer to peer, szerződése(ke)n alapuló, külső hitelesítést nem igénylő IoT tranzakciókra épülő működési formát. Ezzel konzisztens módon megválaszolhatók a skálázhatóság, a meghibásodások, az időbélyegzés, az információrögzítés, a magánszféra és a megbízhatóság kérdései. Lehetővé válik az okoseszközök autonóm, centralizált felügyelet nélküli működése. Ezt a peer to peer tranzakciós rendszert aztán ember-ember vagy ember-tárgy/platform viszonylatban kiterjesztve egy teljes mértékben megbízható, elosztott, digitális infrastruktúrát kapunk.

Összeérnek a szálak

Az IoT eszközök számos tekintetben hoztak változást az informatikában, ezek egyike a közöttük zajló kommunikáció területe. Míg pár tucat szenzor, készülék esetén még probléma nélkül kivitelezhető a klasszikus szerver-kliens felállás, ezernyi vagy tízezernyi csatlakozott eszközzel már több hátránya van, mint előnye a hagyományos hálózati kialakításnak. Az egymással való információcsere, szinkronizáció megváltozott léptéke a kommunikáció újragondolását igényelte.

Itt léphet be a képbe a blokklánc technológia. Használatával egyszerűen és biztonságosan ellenőrizhetők és konfigurálhatók az IoT eszközök. RSA nyilvános kulcsú titkosítással megoldható a kulcskezelés problémája, ahol a nyilvános kulcsokat elosztott főkönyvi rendszerben (például Ethereum formájában) lehet tárolni, a magánkulcsokat pedig az egyes eszközökön.

Főbb kihívások a nagy mennyiségű tranzakciók kezelésében vannak. Mivel a blokklánc technológia a konszenzuson alapuló tranzakciók rögzítését teszi lehetővé, ehhez jellemzően több idő kell, mint egy hagyományos adatbázis esetében. Így a blokklánc megoldások tranzakciófeldolgozási képessége még elmarad a hagyományos adatbázis rendszerekétől. Az IT-architektúra megfelelő átgondolásával, adatgyűjtési csomópontok kialakításával  azonban ez a probléma kezelhető, nyilatkozta lapunknak, Molnár Balázs, az Oracle regionális cloud tanácsadója.

Miért pont Ethereum? A kriptovaluta abban különbözik legtöbb társától, hogy nem csupán digitális fizetési eszközként funkcionál, hanem kifejezetten úgy alkották meg, hogy felhasználható legyen okosszerződések létrehozásához. Kulcskezelő rendszerként használva könnyen felügyelhető a számtalan apró elemből álló IoT-rendszer (a koncepcióról bővebben itt lehet olvasni).

De nem kizárólag ez a megoldás áll rendelkezésre. A számos szervezet – köztük olyan nagyágyúk, mint az IBM, az Intel vagy az Oracle – támogatását maga mögött tudó, 2015 decemberében indult Hyperledger keretrendszer azért jött létre, hogy az iparág szereplőinek együttműködésével fejlessze a blokklánc és az elosztott főkönyvi technológiákat. Kiemelt cél a teljesítmény és a megbízhatóság fokozása az olyan, közismert kriptovalutákkal szemben, mint amilyen például a Bitcoin. A Hyperledger támogatja a nemzetközi üzleti tranzakciókat a legjelentősebb technológiai, pénzügyi és ellátási láncban tevékenykedő vállalatok közreműködésével.

A független, nyílt protokollok és standardok integrálásával számos területen válik bevethetővé a blokklánc. A tárolás, az azonosság, a hozzáféréskezelés és az okosszerződések szolgáltatásai egyaránt profitálhatnak a Hyperledger keretrendszer alkalmazásából.

Képbe kerül a mesterséges intelligencia

Az IoT és a blockchain összekapcsolásával egészen érdekes kísérletek is folynak. Például egy energiaipari cég a napelemek és az áramhálózat közötti adatcserét helyezné blockchain alapokra. Az autógyártók pedig azt vizsgálják, hogy hogyan tudnák alkalmazni a blockchaint a hálózatba kapcsolt autók közötti kommunikációra. De említhetjük Kínát is, ahol a fagyasztott marhahús előállításának és szállításának nyomon követésére vetik be a technológiát.

Még egy lépéssel tovább megy az IBM: a blokklánc technológiát kiterjeszti a kognitív IoT területére. Végső soron ezzel nem csak a dolgok internetét házasítja össze a blockchainnel, hanem ebbe a nászba bevonja a mesterséges intelligenciát is, gyakorlatilag végtelen tárházát nyitva ezzel a lehetőségek előtt.

És nem csak a Kék Óriás halad ezen az ösvényen. Az Ipar 4.0 koncepció, pontosabban az ahhoz kapcsolódó beszállítói lánc alapkövévé készül válni a fent említett trió, azáltal, hogy mindkét területen meghatározó szerepet játszik az autonóm döntéshozatal alkalmazása. Az IDC véleménye szerint az IoT, a blokklánc és a kognitív számítástechnika együtt jelentik a következő generációs vállalatirányítási rendszerek, az intelligens ERP három oszlopát, mely így előbb-utóbb megkerülhetetlen tényezővé vállik a gazdálkodó szervezetek üzemeltetésében, működésük fenntartásában és hatékonyságuk fokozásában.

Hasonló a helyzet az okos épületek piacán, ahol az épületmenedzsment és ezen belül az energiamenedzsment megoldások evolúciója is a konvergencia irányába mutat. Különösen, ami a megújuló, szelet és napsütést felhasználó energiaforrások kimenetének kezelését illeti. Nem csak a létesítmények fűtésének/hűtésének, világításának hatékonyabbá tételében, de akár a felesleg értékesítésében/megvásárlásában is jelentős szerepet játszhat a következő évtizedben. A világ fejlettebb részén egyre inkább általánossá váló, decentralizáltan jelentkező "túltermelés" az IoT és a blockchain rendszerek kombinációja révén könnyen és automatikusan értékesítővé illetve beszerezhetővé válhat.

Átalakulóban a gyártás

Cikksorozatunk következő részében a technológiák együttélésének Ipar 4.0-ra, pontosabban a beszállítói láncra gyakorolt hatását fogjuk áttekinteni. Emellett pedig bemutatjuk, hogyan látja a piac egyik legnagyobb szereplője, az Oracle az üzleti életben alkalmazott blockchain–IoT megoldások jelenét és jövőjét.

Cloud & big data

Közel 2 milliárd euróból erősítik az uniós csipgyártást

Négy ország adja össze össze pénzt, hogy az internetre kapcsolt eszközökben használható csipek fejlesztését támogassák.
 
A nyilvános felhőmegoldással szembeni aggályok az elmúlt néhány évben folyamatosan fókuszban voltak, de az on-premise megoldások sem tökéletesek. Mit válasszunk?

a melléklet támogatója a Cisco Systems

Hirdetés

Így mond all-int a Cisco, ha infrastruktúrát készít

A hiperkonvergens infrastruktúrák úgy biztosítják a felhő gyorsaságát és rugalmasságát, hogy a bizalmas adatokat nem kell külső szolgáltatóra bízni. A Cisco Hyperflex all-in-one megoldásába pedig már multi-cloud platformok is integrálhatók.

A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.