Az idei 674 milliárd dollár után 2018-ban 772 milliárd dollár fölé ugorhat a dolgok internetére költött összeg a világon. A bővülés nagyjából megfelel az IDC amerikai piackutató 2017-2021 közötti időszakra vonatkozó átlagos évi 14,4 százalékos növekedési előrejelzésének. Az üzleti terület jelentőségét mutatja, hogy az időszak végén már egy 1,1 ezer milliárd dolláros piacról beszélhetünk majd. (Összehasonlításként: ez közel az egyharmada a világ 2020-ra jósolt teljes IT-költésének.)

Most még a hardver dominál

És, hogy mire megy el ez a hatalmas összeg? Nem meglepő módon legnagyobb mértékben IoT-s hardverre, modulokra, szenzorokra, de jutnia kell belőle infrastruktúrára és a hozzájuk kapcsolódó biztonsági elemekre is. Ezekre így együtt jövőre 239 milliárd dollárt költenek el a világon. A második legnagyobb összeget szolgáltatásokra fordítják majd az érintett vállalatok, intézmények, a szoftver és az összekapcsolás a további két meghatározó tétel. 

A szoftverekre fordított kereten belül a legfontosabbak az alkalmazások, az analitikai szoftverek, az IoT platformok és a biztonsági szoftverek. Jó hír a szoftverfejlesztőknek, hogy az 5 éves előrejelzésekben ez lesz a leggyorsabban növekvő technológiai szegmens az évi átlagos 16 százalékos bővülési ütemével. A szolgáltatások évi 15 százalékos felfutása is meghaladja majd középtávon az IoT-átlagot, ami nagyjából megegyezik a hardverköltés dinamikájával.

A piackutató szakértői szerint 2021-re az IoT beruházásokra fordított összeg több mint 55 százaléka már a szoftverekre és a szolgáltatásokra jut majd, nem véletlenül, hiszen a szoftverek teremtik meg azt az alapot, amin az IoT applikációk és a különböző felhasználási területek realizálódni tudnak.

Még nem a fogyasztókból él meg az IoT ágazat

Az IDC előrejelzése szerint a terület legnagyobb költője ágazati bontásban a gyártóipar, amelynek erre jutó büdzséje 189 milliárd dollár lesz, ezt követi a közlekedés 85 milliárddal, illetve a közműszolgáltatás 73 milliárddal.

Az iparban az IoT-beruházások elsősorban a gyártási műveletek egyszerűsítését, hatékonyságát célzó megoldások lesznek. A közlekedési ágazatban a költések kétharmada a teherszállítás monitorozására, illetve flottamenedzsmentre megy.

A közműágazatban a már ismert okos mérő jellegű fejlesztések jellemzik majd a következő éve(ke)t. Az iparágakon átnyúló költéseket pedig a hálózatba kötött járművek, az okos épületek határozzák meg. Ezek így együttvéve jövőre közel 92 milliárd dollárnyi üzletet jelentenek az ezen a területen tevékenykedő vállalkozásoknak, és az öt éves periódusban is a legfontosabb felhasználási területek közé tartoznak majd.

A lakossági szegmens egyelőre az alsóbb költési régiókban van, 2018-ban kevesebb, mint a 10 százalékát, 62 milliárd dollárt jelent majd. A konzumer piac szereplői főként az okos otthonra, az okos háztartási eszközökre és a biztonságra költenek majd.  Az okos eszközökre viszont érdemes nagyon odafigyelni, öt éves átlagban ezeknek a készülékeknek a piaca évi 21 százalékkal is bővülhet.  

Ázsia és Kína majd mindent visz

Ami az egyes földrajzi régiókat illeti Ázsia és a csendes-óceáni térség vezeti a sort, ezek az országok jövőre együttvéve 312  milliárd dollárt szánnak a dolgok internetével összefüggő beruházásokra. Az USA és Kanada együttvéve 203 milliárd dollárt fordít ilyen célokra, míg az Európát, a Közel-Keletet és Afrikát magában foglaló EMEA térség költése 171 milliárd dollár lehet.

A teljes jövő évi költésből Kína egymagában elvisz 209 milliárdot, gyártásra, közművekre és állami beruházásokra, az USA 194 milliárdot szán gyártásra közlekedésre és konzumer szegmensre. Japán a harmadik legnagyobb IoT beruházó 68, Dél-Korea pedig negyedikként 29 milliárdot fordít ilyen célokra.  

És, hogy mi várható a közép-kelet-európai régióban, beleértve Magyarországot is? Egyelőre az IDC két éve kiadott közép távú előrejelzésére lehet támaszkodni, amely szerint régiós szinten az éves növekedés 22,2 százalékos lesz, Csehországban 20,8, Lengyelországban pedig 19,4 százalékos növekedéssel számolnak.

A térségben az IoT-piacot ma még elsősorban a mobilalapú m2m (machine-to-machine) kommunikáció jelenti. Jelentős átalakulásra számíthat ugyanakkor a dolgok internete révén az ipar, a közlekedés, az egészségügy, a kormányzati munka, a közművek a kereskedelem és természetesen a fogyasztó is. Az iparban hasznosított IoT-fejlesztések összértéke például a 2013-as 600 millió dollárról, 2018-ra 1,4 milliárdra bővül. Az aktuális költési adatokat is megkértük a piackutatótól, amint megkapjuk, frissítjük a cikkünket.