A hálózati és biztonsági piacon egyaránt érdekelt amerikai vállalat szerint a 2018-ban és a rákövetkező években többek között a blockchain, az autonóm eszközök és a virtuális asszisztensek lesznek meghatározóak a B2B világban. A Cisco hazai képviseletének vezetője az előrejelzés kapcsán kiemelte, hogy ezeknek a trendeknek a gyakorlati megvalósulásához elengedhetetlen lesz a hálózatok és a kiberbiztonság fejlesztése. (Utóbbiak pedig természetesen üzleti lehetőséget jelentenek a vállalatnak.) Dalos Ottó szerint a jövő trendjeinek kiteljesedéséhez a hálózatok új, szándék-alapú és intuitív generációjára, továbbá megfelelő biztonságra lesz szükség.

Blockchain és IoT

Talán már senkinek sem hat ismeretlenül a blockchain kifejezés. Főleg azok után, hogy az elmúlt hetekben elképesztő emelkedésbe kezdett a legismertebb kriptovaluta. A blockchain szárnyalása a pénzügyi szektor meghatározó intézményeit is megszólalásra késztette. A pénzvilág esetleges forradalmasítása mellett azonban vannak más, fontos üzleti területek, ahol egyre inkább platformként tekintenek a blockchainre. Az IoT és a blockchain összekapcsolásával egészen érdekes kísérletek folynak. Például egy energiaipari cég a napelemek és az áramhálózat közötti adatcserét helyezné blockchain alapokra. Az autógyártók pedig azt vizsgálják, hogy hogyan tudnák alkalmazni a blockchaint a hálózatba kapcsolt autók közötti kommunikációra. De említhetjük Kínát is, ahol a fagyasztott marhahús előállításának és szállításának nyomon követésére vetik be a technológiát. Ahhoz azonban, hogy a blockchain átfogó alkalmazásában áttörést érjünk el, ki kell dolgozni az ipari szabványokat.

Autonóm eszközök IoT környezetben

Egy másik izgalmas trend az autonóm eszközökhöz - drónokhoz, járművekhez, robotokhoz - kapcsolódik. Az autonóm robotok öntanulók és önfenntartók és számos területen bevethetők a bányászattól a hulladékkezelésig. Bár a drónok az otthoni felhasználók körében is népszerűek, a Cisco véleménye szerint igazi üzleti hatásuk a B2B világban lesz – akárcsak az önjáró járműveknek. A cég szerint valószínűleg előbb fogunk a mezőgazdaságban, iparcsarnokok között vagy repülőtereken önjáró járművekkel találkozni, mint a közúti forgalomban. (Ennek ellenére utóbbi sem áll rosszul, mert akár tömegközlekedésről, akár taxiszolgáltatásról vagy autómegosztásról beszélünk, már hozhatók példák a gyakorlati tesztekre.) A drónokat pedig – kiegészítve mesterséges intelligenciával (AI) és a fog computing lehetőségeivel – az ipari létesítmények felülvizsgálatától a térképészetig számos új területen fogják alkalmazni. Sőt, Japánban már a túlórázó munkatársak hazazavarására is bevetik.

Virtuális asszisztensek

A Cisco a virtuális asszisztensek piacán is pezsgést vár, ami nem is jönne rosszul a cégnek, hiszen maga is érdekelt a területen az idén ősszel bejelentett Spark együttműködéses platformhoz kapcsolódó Spark Assistant révén. A cég előrejelzése szerint ezek a rendszerek 2018-ban még csak az egyszerűbb, szóbeli utasításokat fogják érteni – pl. „küldd át ezt a prezentációt XY-nak”. Két év múlva, mesterséges intelligenciával felvértezve már a megbeszélések emlékeztetőit is össze tudják állítani. 2022 után pedig az AI-val felvértezett virtuális asszisztensünk önálló javaslatokat is tesz majd, például összeállítja a projektcsapat résztvevőit. Az viszont már most biztos, hogy nagy tülekedés lesz a piacon, hiszen több nagy név, például az Amazon is ráfordult az üzleti szegmensre.

A multi-cloud környezetek és a fog computing

A cloud computing az elmúlt évtizedben fokozatosan megkerülhetetlen technológiává vált mind a magánélet, mind az üzleti teendők kezelésénél. A vállalatoknál az elmúlt időszakot az optimizmus és kétkedés egyaránt jellemezte, miközben folyamatosan terítéken volt a nyilvános kontra privát felhő témája. Mára már nem kérdés, hogy a szervezetek döntő többsége felhő alapú megoldásokat alkalmaz. A Cisco előrejelzése szerint 2021-re a globális adatközponti forgalom 95 százalékát felhő alapú szolgáltatások teszik majd ki. Az évek során az is bizonyossá vált, hogy mind a nyilvános, mind a privát felhőt alkalmazni fogjuk munkafolyamataink során. Ezeknek a hibridfelhő-környezeteknek a menedzselése ugyanakkor költséges és összetett feladat. Az elkövetkező évek izgalmas kihívása lesz olyan alkalmazásokat fejleszteni, amelyek könnyen mozognak a két platform között.

A fog computing segít közelebb hozni a felhő alapú megoldásokat a hálózatra kapcsolódó eszközökhöz. Az IoT, az 5G és az AI révén a dolgok, alkalmazások és eszközök gyorsabban összekapcsolhatók, és az adatfeldolgozás sebessége is nő. A "ködben" komoly mennyiségű adatot fel lehet dolgozni, és csak azokat az adatokat kell továbbküldeni a felhőbe, amelyek további elemzést igényelnek. Ezzel nemcsak sávszélesség takarítható meg, de közelebb kerülünk a valós idejű adatfeldolgozáshoz is.

Szándék alapú (intent-based) hálózatok

Van két alapvető tényező, amelyek nélkül a fenti trendek csak víziók maradnak: a kiberbiztonság és a hálózatok. A digitalizáció következtében a hálózatok fontosabbak, mint valaha, ugyanakkor minden korábbinál nagyobb elvárásokat támasztunk feléjük. A hálózati iparág új korszak előtt áll. A szándék-alapú hálózatok a hálózati eszközök sokaságát egy szövetként értelmezik, ahol nem szükséges minden eszközt egyenként, manuálisan konfigurálni. A legújabb technológiák pedig lehetővé teszik, hogy az üzemeltetők ne parancsokat, hanem egy szándékot adjanak meg és a rendszer ennek megfelelően állítja be az egyes hálózati elemeket.

Az előrejelzés természetesen itt is kicsit hazabeszél, amikor a Cisco intuitív hálózatát emeli ki, amely a fenteiknél is többet tud azzal, hogy kétirányúvá fejlesztette a kommunikációt. Vagyis a hálózattól is kapunk vissza információkat, valós idejű adatokat. Az adatok összefüggéseinek értelmezése révén új információk nyerhetők, a hálózat pedig felhasználja ezeket az adatokat saját működésének optimalizálására: például magától beavatkozik, ha kibertámadásra utaló anomáliákat érzékel.

Kiberbiztonság

A zsarolóvírusok óriási figyelmet kaptak 2017-ben és a jövőben is számolnunk kell velük. Az olyan kibertámadások, mint a WannaCry és a Nyetya ugyanakkor jól mutatják a hagyományos zsarolóvírusnak tűnő, de sokkal rombolóbb támadások gyors terjedését és kiterjedt hatását. Ezek az események előrejelzik a Cisco által "destruction of service" támadásoknak nevezett akciókat, amelyek után a vállalatoknak nincs lehetőségük adataik visszaállítására. A Ransomware-as-a-Service szolgáltatások növekedése a bűnözők számára könnyebbé teszik a kibertámadások kivitelezését. Az olyan hagyományos fenyegetések, mint a DDoS típusú támadások, valamint a spam, a kémprogramok (spyware), a hirdetés típusú vírusok (adware) mellett egyre nagyobb anyagi károkat okoznak a vállalati elektronikus levelező rendszerek elleni támadások.

A biztonsági iparban ugyanakkor gőzerővel folynak az automatizációra, gépi tanulásra és mesterséges intelligenciára alapuló fejlesztések. A felderítési idő (time to detection, TTD) csökkentése kritikus jelentőséggel bír a kiberbűnözők megfékezésében, illetve a támadások okozta károk csökkentésében. A hálózatok legújabb generációja pedig már arra is képes, hogy azonosítsa az ismert fenyegetések nyomait, még akkor is, ha azok titkosítva vannak – a kódolás visszafejtése vagy az adatvédelembe való beavatkozás nélkül.