Az év vége felé megszokott, hogy a nagy technológiai gyártók és piackutatók előrejelzést készítenek a következő év(ek)re vonatkozóan. Ezek sorába néhány éve csatlakozott az amerikai Cisco, amelynél 80 fős kutatócsoport dolgozik a jövő meghatározó trendjein. "A kutatók munkája korábban kizárólag a cég belső  innovációs stratégiaalkotását segítette, támasztotta alá, a cég vezetése azonban a közelmúltban úgy döntött, hogy a Tech Radar néven futó munka eredményének egy meghatározó részét a nyilvánosság elé tárja" – mondta el a legfrissebb elemzés történelmi hátterét Horváth Krisztina, a Cisco Magyarország Kft. ügyvezetője.

Az IT és a nem-IT fokozatos fúziója

A 2015-re vonatkozó aktuális kutatásból a magyar cég vezetője hat területet emelt ki, amelyek a következő 5-10, de akár 25 évre meghatározhatják az informatika mindennapjait. Az első változás állandóságát járja körül, ami a jövőben is meghatározó trend lesz az IT-világban. A következő évtized során egyre közelebb kerül egymáshoz partnerségek, de akár felvásárlások révén is a világ IT és nem informatikai része. Ezzel egyidejűleg a technológiai innovációk átmozgatják és szemléletében, működésében alapvetően megváltoztatják még az olyan legállandóbbnak hitt ágazatokat, mint az egészségügy, a légiközlekedés, vagy akár az autóipar is.

A technológia jelentős mértékben megváltoztatja a munkavégzésről eddig alkotott képünket.  Az Y-generáció számára már a jelenben is fontos a mobilitás, a munkaidő szabadsága, nem véletlenül preferálják a távmunkát, illetve a szabadúszó létet.  Ez a téma többször is felbukkan a Cisco kutatásaiban, legutóbb Carlos Dominguez-zel, a Cisco alelnökével vitathatták meg a témát videokonferencia keretében a közép-kelet-európai újságírók. Az apropót a cég Connected World Technology Report (CCWTR) jelentése adta, ami az új generációk munkához való viszonya kapcsán az idén olyan meglepő megállapításokat is tartalmazott, mint hogy ha kellene, a fiatalok akár a Marsra is költöznének, ha cégük ott nyitna irodát. Eközben amúgy tényleg üdvözlendőnek tartják a távmunkát és a rugalmas időbeosztás lehetőségét.

Ennek alátámasztására már most is erőteljesen terjednek a valós idejű kommunikáció eszközei, a videokonferencia, az azonnali üzenetküldés, a közösségi hálók és a folyamatos online jelenlét. Ezek mind azt a célt szolgálják, hogy a munkavállalók szervezeti és földrajzi határoktól függetlenül tudjanak együtt dolgozni másokkal.

Átírja a biztonsági szemléletet a dolgok internete

A  dolgok internete (IoT – Internet of Things) átírja a biztonsággal kapcsolatos általános felfogást, vagyis már nem(csak) a megelőző védelemre van szükség, hanem sokkal inkább a támadások "előtt, közben, után" megközelítésre. Jövőre megjelenik a hálózati "helyszínelés" (network forensics) módszere, amely előre megjósolja a támadásokat.

Az eszközök kommunikációja még inkább előtérbe helyezi a személyes adatok védelmét, szétválaszthatóságukat a kommunikáció során gyűjtött adatokkal. Horváth Krisztina példaként az intelligens mérőeszközöket említette, amelyek rendszeresen küldik a fogyasztási adatokat a közműszolgáltatóknak. A felhasználók védelme érdekében szükség lesz az adatok anonimitásának biztosítására és titkosítására. Ezzel elejét lehet venni, hogy az intelligens mérőórák a felhasználók megfigyelésének eszközévé váljanak.

A felhő és a köd békés egymás mellett élése

Tázló József, a Cisco műszaki igazgatója az előrejelzés kapcsán két fontos területre hívta fel a figyelmet. A felhőalapú számítástechnika (cloud computing) kezdeti fellángolása után jött a megoldásra váró kijózanodás, hogyan lehet az adatokat késleltetés nélkül értékelni és költséghatékonyan, szükségtelen többletterhelés nélkül továbbítani a hálózatokon. Ahhoz például, hogy a szenzorok valós idejű adatokat küldhessenek a felhőbe, sokmilliárdos beruházásokkal kellene földrajzilag elszórt vezeték nélküli hálózatokat kiépíteni. Vannak olyan hálózatra csatlakozó eszközök, amelyeknél csak nagyon minimális késleltetés engedhető meg, ilyenek az egyes egészségügyi eszközök, vagy katasztrófavédelmi érzékelők. 

Fog Computing: az adatfeldolgozás első köre az adatgyűjtő eszközök közelébe kerül

A megoldást ezekre a problémákra a valós idejű analitika jelentheti, amit az egyik Cisco kutató Fog (azaz köd) Computingnak nevezett el. Ennek a lényege, hogy az adatok elemzését inkább a keletkezésük közelében végezzük el, úgymond a hálózat szélén elhelyezett mikroszerverek, grid routerek segítségével, és már csak a valóban szükséges adatokat küldjük fel a felhőbe.  Ezek a hálózati végpontokon megjelenő szolgáltatások új üzleti modelleket hoznak a hálózati üzemeltetők piacára. A lényeg, hogy a köd nem felváltja, hanem kiegészíti  a felhő szolgáltatásokat – mondja Tázló József.

A cég kutatóinak a várakozásai szerint a következő négy évben csaknem a négyszeresére nő a befektetések mértéke a valós idejű analitika területén. Úgy látják az innovációt a startupok vezetik majd. A valós idejű analitika egyik fontos felhasználási területe a mezőgazdaság lehet, ahol segíthet a termelés fokozásában, illetve a veszteség mértékének minimumra csökkentésében.

Egyszerűsödő hálózatok

A big data nyomán a hálózatok túlterheltsége vetíthető előre, ennek megelőzését szolgálják azok a technológiák, amelyek egyszerűsítik a hálózatok használatát. Ilyen lehet a DevOps, valamint a hálózati funkciók virtualizációja (NFV – Network Functions Virtualization) és a szoftvervezérelt hálózatok (SDN).

Négy év múlva már több mint húszmilliárd hálózatba kapcsolt eszköz lesz a világon, ezért fontos a hálózatok automatizálása, öntanulóvá tétele. Ennek nyomán számos vállalatnál jelentős lendületet kap a DevOps, ami a vállalatok egy részénél már meg is kezdődött.

Mit jelent mindez a gyakorlatban? Ha egy üzemben a gyártás és a felhasználói igények elemzése jobban integrálható, egyszerűbbé válik az optimális karbantartási időszakok meghatározása. Az energiaszolgáltatásban az okos mérőórák és a háttérben futó, felhasználói adatokat kezelő infrastruktúra integrációjával hatékonyabbá tehető a számlázás. Ez a konvergencia új megközelítést jelent az alkalmazások fejlesztésében és működtetésében. A DevOps elterjedésével rövidülhetnek a fejlesztési fázisok, miközben javul a fejlesztés minősége.

A legfrissebb kutatás kapcsán még egy relatíve újdonságnak számító dologról esett szó, és ez a prediktív kontextus. Az erre épülő iparág a következő négy évben az alkalmazásfejlesztés egyik legfontosabb területévé válik.  Lényege, hogy a helymeghatározó technológia bevonásával új szolgáltatások jelenhetnek meg jellemzően a közlekedésben, a kereskedelemben és az energiaiparban.

A prediktív kontextus segíthet például a forgalom és ezáltal a nagyvárosok széndioxid-kibocsátásának csökkentésében. A kereskedőcégek is használhatják a forgalmi csúcsok, vagy adott helyszínen a legkeresettebb termékek értékesítési mennyiségének az előrejelzésére. A közműszektorban a környezeti érzékelők adataira hagyatkozva az energiaszolgáltatók is könnyebben tudják előre jelezni a felhasználásban jelentkező csúcsidőszakokat, és ennek alapján szervezni az ellátást.