A bitcoin elképesztő árfolyam-növekedése megszólalásra késztette az Európai Központi Bankot. A Reutersnek múlt héten azt nyilatkozta az Európai Központi Bank igazgatósági tanácsának egyik tagja, Yves Mersch, hogy egyelőre az azonnali átutalási rendszerek bevezetésének felgyorsításával lehet felvenni a küzdelmet a kriptovalutákkal szemben. Így legalább a tranzakciók sebességét tekintve fel tudják venni a jegybankok a versenyt az elosztott főkönyvi rendszeren alapuló fizetőeszközökkel.

Még nincs baj, de hamarosan lehet

Mersch megszólalásával arra próbálta felhívni a figyelmet, hogy ha tömegek fordulnak a kriptovaluták felé, az nagyon komolyan erodálná a központi bankok bankredszerre – és ezáltal az egész gazdaságra – gyakorolt befolyását. A jegybankok által vitt monetáris politikának ugyanis semmiféle hatása nem lenne a gazdaság egy jelentős szegmensére, ahogy a kriptovalutákra már most sincs.

Egyelőre nincs veszélyben a jegybankok pozíciója, de ez csupán annak köszönhető, hogy a kereskedelmi forgalomban jelenleg alacsony az elfogadottsága ezeknek az alternatív fizetőeszközöknek. Tegyük hozzá: mindez csak idő kérdése. A zsarolóvírusok elterjedése nagyon erősen hatott arra, hogy a szélesebb közvélemény is reális fizetési eszközként tekintsen a bitcoinra. Arról, hogy mégsem terjedtek el szélesebb körben, többek között az is tehet, hogy számos helyen (Magyarországon is) fontos a készpénzzel történő fizetés.

Azokban az országokban, amelyekben a készpénzforgalom minimálisra zsugorodott – ilyen például Svédország –, központilag felügyelt digitális pénz kibocsátását tervezik. Európában például a svéd Riksbank és a Bank of England is dolgozik ezen. A világ nem véletlenül megosztott a kérdésben, nagyon eltérőek a fizetési szokások: míg Svédországban 2 százalék körül van a készpénzes tranzakciók aránya, az USA-ban még bőven 30 százalék fölötti.

Kísérletezni kell, de fejest ugrani nem

A Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements – BIS) szeptemberben kiadott negyedéves jelentésében foglalkozott a kérdéskörrel – nem teljesen függetlenül a bitcoin árfolyamának elképesztő tempójú növekedésétől. (A BIS tanulmánya még csak 4000 dolláros árfolyamról beszélt.) A tanulmány is ugyanarra jut, mint Yves Merch: kísérletezni kell, hogy tisztábban láthassuk a kockázatokat. Merch szerint az EKB is ezt az álláspontot képviseli.

A német jegybank vezetője, Jens Weidmann hasonló véleményen van: kísérletezni kell, de ő egyelőre nagyobbnak látja a kockázatokat, mint az előnyöket. Weidmann legfőképpen a pénzügyi válságok kezelésében lát komoly problémákat. Ezek ugyanis nagyon sokszor nem valós tényeken, hanem bizalomvesztésen, várakozásokon alapulnak. Egy tisztán digitális rendszerben pedig szinte azonnal lehet reagálni, ami pusztító lehet a pénzügyi rendszerekre.

A Reuters most Mersch kijelentése kapcsán rá is kérdezett a Bundesbank álláspontjára. A bank tanácsának tagja szerint a helyzet nem változott: Németországban nem várható a svédekéhez hasonló lépés.

És mi a helyzet itthon?

November elején a Corvinus Egyetemen egy nemzetközi konferencián fejtette ki a Magyar Nemzeti Bank álláspontját a jegybank pénzügyi infrastruktúrák igazgatója, Bartha Lajos. Az igaz ugyan, hogy ha a lakossági megtakarítások digitális pénzben lennének, az állampapírokhoz képest jóval olcsóbbá tenné a finanszírozást. Ám ennek komoly feltételei vannak, és a várható következményekre fel is sorolt az igazgató forgatókönyveket. A digitális jegybankpénz bevezetésével akár az is elképzelhető – mondta –, hogy az MNB teljes egészében átvenné a pénzügyi szolgáltatásokat, miáltal fölöslegessé válnának a kereskedelmi bankok. Ennek azonban nincs realitása, hiszen elképesztő infrastrukturális fejlesztések kellenének a megvalósításához (pl. hogy minden lakossági és vállalati ügyfél számláját az MNB kezelje).

Ennél reálisabb, ha a jegybank csak létrehozná és felügyelné a kriptovalutát – ahogy azt például a svédek tervezik. Ha el is jön ennek valamikor az ideje, Bartha szerint a jegybanki digitális pénznek semmi köze sem lesz a bitcoinhoz és társaihoz, melyek korlátozottan elfogadottak (feketepiac) és túlságosan volatilisek (akár napon belül is képes 15-20 százalékos árfolyamigadozást produkálni).

A hazai nagybefektetők között egyébként nagyjából konszenzus van a bitcoin megítélésében. A Portfolio egy közelmúltban megjelent összeállításában szinte egyöntetűen állították, hogy a bitcoin árfolyam-emelkedése lufi, Zsidai Viktor szerint egyértelműen piramisjáték. Szerinte ezt részben a jegybankok is generálják a túlságosan alacsony kamatokkal. Szabó Dávid, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere, ezt annyiban finomította, hogy bár szerinte is nullát ér a bitcoin, de gyakorlatilag bármennyit is érhet, mert ugyanúgy viselkedik, mint a pénz. Ugyanúgy a hit hajtja, hiszen a pénz mögött is csak az van, hogy az állam kijelölte fizetőeszköznek.