Futurisztikus kísérletbe kezdett egy svéd vasúttársaság. Júniusban elindították azt a pilotot, melyben vállalkozó kedvű utasaik egy bőr alá ültetett chippel egyenlíthetik ki a vasúti viteldíjat. Az Independent írta meg, hogy az egyébként állami tulajdonban lévő SJ nevű vasúttársaság, amely többek között Skandinávia nagyvárosai közötti járatokat üzemeltet, egy speciális NFC technológiával váltaná ki a papíralapú vonatjegyet.

A jegyvásárlás folyamata ettől persze nem változik, az utas online felületen vagy mobil appon keresztül tudja megvenni a jegyet, de a rendszerben lévő azonosító számuk, ami egyben a jegy referenciakódja is, összekapcsolódik a bőrük alá ültetett biometrikus chippel. Innentől semmire sincs szükségük, ha jön a jegyellenőr, csak az NFC-olvasója alá kell dugniuk azt a bőrfelületet, ahová a chipet ültették, és innen már minden ugyanúgy megy, mint az érintésmentes bankkártyás fizetésnél.

Csak különleges embereknek

A szolgáltatás persze felvet egy sor kérdést. A kísérleti program elindult, de mivel az SJ nem foglalkozik chipbeültetéssel, csak olyanok jelentkezhetnek a pilotba, akiknek a bőrük alatt is chip van. Az Independent szerint mindössze kétezer ember van egész Svédországban, akinek ilyen speciális implantátuma van, zömük a technológiai szektorban dolgozik.

Ahhoz, hogy valaki használhassa a rendszert, regisztrálnia kell a vasúttársaság hűségprogramjába (ezért természetesen mindenféle kedvezményben is részesül). Ezzel együtt is a cég örülne, ha sikerülne kétszáz vállalkozó szellemű, a programra alkalmas embert találnia.

A jövő azonban egyértelműen a "kiborgok" irányába halad, főleg a gyógyászatban keresik az emberbe ültethető chipek lehetőségeit. Az pedig az ilyen szolgáltatások szempontjából majdnem mindegy, hogy milyen célból került valakibe mikrochip.

Probléma is van bőven

A módszer Svédországban már nem új. A stockholmi Epicenter nevű innovációs központban dolgozók például idén áprilistól vállalhatták – szigorúan önkéntes alapon –, hogy egy beültetett chip segítségével váltsák ki a beléptető kártyát, a nyomtatókártyát, sőt az italautomatánál történő fizetést is. A lehetőségre a központ kétezer dolgozójából 150-en azonnal lecsaptak.

A szokásos aggodalmak azonban itt is felmerülnek. Például amiatt, hogy a leolvasókon többször nem a jegyinformációk, hanem a LinkeIn-profilok jelentek meg – de a vasúttársaság szerint ezek a kezdeti problémák már megoldódtak. Szintén probléma volt, hogy a kísérlet elindításakor nem volt minden jegyellenőrnek megfelelő eszköze a biometrikus jegy leolvasásához.

Ennél súlyosabbak azonban azok a kifogások, amik a személyes adatok védelmével kapcsolatosak. Például hogy a rendszer révén pontosan nyomon követhető a személyek mozgása, utazási szokásai stb.

Az SJ szóvivője erről úgy vélekedett, hogy ha valaki ezek miatt aggódik, akkor már inkább a bankkártyás fizetései és a mobiltelefonja miatt féljen. Arra a felvetésre pedig, hogy itt esetleg pénzügyi információk is veszélybe kerülhetnek, a szóvivő azt mondta, hogy a chip voltaképpen csak az utas azonosítóját tartalmazza, a pénzügyi adatok, ahogy eddig is, csak a zárt jegyvásárlási rendszerben vannak nyilvántartva.

Mi értelme ennek az egésznek?

Az SJ szerint ez is egy terület, ahol keresik a vállalat digitalizálásának lehetőségeit, és amiből újabb ötletek meríthetnek, hogyan kapcsolódjanak be a digitális forradalomba. Gyakorlati haszna egyelőre csupán annyi, hogy az ilyen bőr alá ültetett chipeket gyorsabban le tudja olvasni a jegyellenőr, mint például az utazási kártyákat.

Azok az utasok pedig, akik elég bátrak voltak ahhoz, hogy chipet ültessenek a bőrük alá, az egyszerűbb jegyvásárlást nyerik ezzel. Ezt a jegyet ráadásul elveszíteni sem tudják.

A Business Insider szerint nem véletlen, hogy Svédországban már több ilyen kísérleti program is van. Az észak-európai állam a világ egyik legdigitalizáltabb országa, aminek kulturális okai is vannak. Az emberek az átlagnál sokkal jobban bíznak az államban és egymásban is. Ennek egyik jó fokmérője például, hogy egy tavalyi adat szerint Svédországban a fizetési tranzakcióknak mindössze a két százaléka történik készpénzben, a többi valamilyen elektronikus csatornán (kártya, mobilfizetés stb.) megy.

Ezzel szemben a szintén fejlett Egyesült Államokban még mindig 33 százalék a készpénzes tranzakciók aránya. Magyarországon egy 2014-es statisztika [.PDF] szerint a tranzakciók több mint 78 százaléka megy készpénzben, ha az összes tranzakció értékét nézzük, kisebb az arány: 46 százalék. Ugyanakkor az elektronikus tranzakciók aránya darabszámot tekintve 14, értéket tekinte 26 százalék alatt maradnak.

A svédek eközben már azon gondolkodnak, hogy a fizikai helyett virtuális pénzt bocsátanának ki.