Olcsón megúszta Sam Bankman-Fried. Bár 110 évet is nyakába sózhattak volna, végül "csupán" 25 évet kell rács mögött töltenie az utóbbi évek egyik legnagyobb pénzügyi csalását végrehajtó vállalkozónak.

Az átverés meglehetősen egyszerű volt (a főbb történéseket a Bitport is követte). Sam Bankman-Fried (vagy ahogy a média gyakran nevezi: SBF) az egykori google-ös Gary Wanggal (aki a vád egyik koronatanúja is volt) 2019-ben megalapította az FTX kriptotőzsdét, amely nemcsak kereskedelmi platformként, hanem egyfajta befektetési alapként is működött: az ügyfelek betették a pénzüket, SBF-ék pedig azt ígérték, hogy azt majd ügyesen fialtatják. Valójában azonban a betétek egy részét különböző trükkökkel – például az FTX kódjának megbuherálásával – átszivattyúzták SBF saját befektetési alapjába, az Alameda Research-be. Onnan pedig jutott mindenre, magas kockázatú befektetésekre, luxusingatlanokra, politikai kampányokra...

A lufi 2022-ben pukkant ki, miután két stablecoin, a Terraform Labs platformjához kötődő terraUSD és luna lenulázódott. Az FTX látványos bukáshoz nagyban hozzájárult az akkor még a konkurens Binance-t irányító Changpeng "CZ" Zhao is. Bejelentette, hogy megmenti a konkurensét, majd látványosan visszalépett. (CZ-ről azóta kiderült, hogy semmivel sem jobb SBF-nél.)

Bankman-Friedet többek között csalással, csalásra irányuló összeesküvéssel, értékpapírcsalással, árutőzsdei csalással és összeesküvésben elkövetett pénzmosással is vádolták. A per viszonylag gyorsan lezajlott: az esküdtszék tavaly minden vádpontban bűnösnek találta a vállalkozót, aki becslések szerint mintegy 9 milliárd dollárral rövidíthette meg ügyfeleit. Akkor úgy tűnt, a még mindig csupán 32 éves SBF élete végéig börtönben marad. A bíró azonban végül enyhébb, 25 éves büntetést szabott ki. Így jóval olcsóbban megúszta, mint a 2021-ben börtönben elhunyt Bernard Madoff, akit 25 milliárd dollár elsikkasztásáért 2009-ben 150 évre ítéltek.

A kriptovonat zakatol tovább a blockchain-kerekeken

SBF vállalkozói "karrierjének" vége. A kérdés azonban itt marad: vajon változik-e valami, vagy Bill Gatesnek lesz igaza, és a kriptovaluta megmarad egy a "nagyobb bolond" elmélet hajtotta területnek?

Vannak optimisták, az Andreessen Horowitz partnere, Chris Dixon szerint az ilyen ügyek átviszik a kriptogazdaságot egy józanabb szakaszba, és végre valóban hasznos alkalmazások épülnek majd a blockchain technológiára.

A kritikusok viszont úgy vélik: ezek a fejlesztések évek óta folynak, de ezeknek a spekuláción (kriptovaluták, NFT-k, stablecoinok) kívül más, gazdaságilag is értelmezhető eredménye nem nagyon volt. Az olyan fejlesztések, mint amivel a Maersk és az IBM próbálkozott a szállítmányozásában, nem váltak be.

A vágy, hogy létrejöjjön egy bankoktól független, meghamisíthatatlan, biztonságos, anonim és egy tranzakció minden résztvevője számára azonos garanciákat biztosító csereeszköz, valószínűleg olyan régi, mint maga a pénz. A bitcoin – pontosabban technológiai alapja, a blockchain – ezt ígérte. És lett is volna benne ráció, hiszen mennyivel egyszerűbbé tenné a nemzetközi kereskedelmi tranzakciókat, ha az egész világ egy nemzetállamoktól független elektronikus valutában, pl. bitcoinban számolna el.

Követhetetlen, ellenőrizhetetlen, környezetszennyező

Ám míg nemzeti valutákból kevesebb mint 200 van, közülük pedig csupán néhányat használnak nemzetközi elszámolásban, a CoinMarketCap jelenleg több mint 9300 kriptoeszköz árfolyamát követi. És akkor melyik legyen a nyertes közülük? Talán a környezetpusztításban élenjáró és kezelhetetlenül volatilis bitcoin?

Az is kétségeket ébreszthet a kriptovilággal szemben, hogy amit eddig a blockchain technológiai segítségével megvalósított, az valami olyant akar kiváltani, ami már amúgy is elég jól működik. Vagy: ami elméletben ígéretes, nem biztos, hogy a gyakorlatban is megállja a helyét, mint az kiderült a zenei jogdíjkezelés esetében. Egyelőre nem hemzsegnek a DAO-k, azaz decentralizált autonóm szervezetek, az NFT-ről, ami jó ötlet volt például képzőművészeti alkotások közös birtoklására, kiderült, hogy a legtöbb esetben csak a szélhámosságokat segíti... Merthogy a blockchain sem véd a csalásoktól!

Ahogy a TechCrunch fogalmaz, még nem született meg sem a blockchain, sem a kriptovaluta ún. killer appja. És nincsenek olyan blockchain-alapú startupok sem, melyek nem a spekulációval, hanem azzal váltak sikeressé, hogy gazdasági értéket teremtettek.