A bitcoinbányák a hasonló léptékű adatközponti rendszerekhez hasonlóan extrém energiafelhasználással működnek,emellett pedig rengeteg vízre is szükségük van a számításokat végző szerverek hűtéséhez. A Cell Reports Sustainability által közzétett elemzés szerint minden egyes bitcoin-tranzakció egy kerti medence feltöltéséhez elegendő vízbe kerül, a koncentrált bányászat pedig értelemszerűen alávág a vízkészleteknek az aszálynak kitett területeken. A tanulmány szerzője, Alex de Vries (Vrije Universiteit Amsterdam) hosszabb ideje vizsgálja a kriptovalutákhoz kapcsolódó villamosenergia-fogyasztást és az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A kutató ezúttal a bitcoinbányák hűtőrendszereinek közvetlen vízhasználatát próbálta megbecsülni, amihez hozzáadta az áramtermeléssel összefüggő vízfogyasztást is, tekintettel arra, hogy a szervereket ellátó erőművek hűtőrendszereiben is vizet használnak. Összességében azt találta, hogy a bányászat körülbelül 1600 gigaliter (1,6 billió liter) vizet emésztett fel 2021-ben, amikor a bitcoin árfolyama 65 ezer dollár felett járt. Az előző évben, amikor a bitcoin ára zuhanórepülésbe fogott, értelemszerűen a a vízfelhasználás is mérséklődött, de ma már ismét a 38 ezer dolláros szinten jár, ami ismét erős ösztönzést jelent – olvasható a The Verge riportjában.

Ezek csak szááámok

De Vries szerint az idén már 2300 gigaliternyi fogyasztásra számíthatunk, feltételezve, hogy a nagy adatközpontok jellemzően vízfüggő hűtőrendszerekkel működnek. Bár ez nem áll meg minden esetben, a rendszer étvágyának érdemi csökkentése nem csak infrastrukturális oldalon, hanem a tranzakciós modell átalakításával lenne elérhető. A második legnagyobb kriptovaluta-hálózat, az Ethereum már tavaly áttért az úgynevezett "proof of stake" mechanizmusra, töredékére csökkentve a vonatkozó energiafelhasználást és károsanyag-kibocsátást, de a bitcoin esetében a (szellemi) energia egyelőre a fogyasztás relativizálásáról szóló vitákra megy el.

Ezek általában a kriptovaluta értékének és a bányászat során felhasznált energia összefüggéséről szólnak, másrészt a "whataboutizmus" mentén más, hasonlóan vagy még sokkal súlyosabban szennyező iparágakkal hasonlítják össze a bitcoin-bizniszt. Alex de Vries tanulmányával kapcsolatban is felmerül, hogy a benne szereplő mennyiségek mind becsült adatok, amelyek teljesen elméleti alapokon állnak, másrészt a kutatót a banki szektorban alkalmazzák, ami egyesek szerint alapból elfogulttá teszi a megállapításait. Így, bár ő sem a kriptovaluták bezúzását javasolja, valószínűleg most sem kerülnek közelebb egymáshoz az álláspontok.