A kriptovalutákat, ezen belül is a bitcoint sok kritika éri a folyamatos árfolyam-ingadozás, az illegális ügyletekben való gyakori felhasználás vagy a kriptotőzsdék elleni támadások és lopások miatt. Kevésbé népszerű, de ugyanilyen fontos téma azonban a digitális fizetőeszköz ökoszisztémájának egyre növekvő energiaigénye, ami már öt évvel ezelőtt is majdnem az ötszöröse volt például a Visa összes tranzakciójának.

A Cambridge-i Egyetem által működtetett, fél percenként frissülő CBECI.org oldal a bitcoin globális hálózata által felhasznált energia mennyiségét becsüli meg, összehasonlítva azt más eszközökkel. Ennek alapján a legfontosabb kriptovaluta a jelenlegi helyzetben (mozgóátlagokkal számolva) évente 143 terawattóra (TWh) fogyasztással működik, összességében már meghaladva a világ villamosenergia-fogyasztásának nagyjából 0,65 százalékát.

A Visual Capitalist által készített összehasonlításból az is kiderül, hogy ez már meghaladja a világ legnagyobb technológiai vállalatainak és jónéhány országának a szintjét is. Összehasonlításképpen, Norvégia a becslések szerint 124 TWh áramot, míg Svájc 56 TWh-t fogyaszt évente. A lista alapján ha a bitcoin fizetőeszköz helyett egy önálló ország lenne, akkor a 27. legnagyobb energiaigényű állam lenne a Földön.

Egyetlen tranzakció is jó sokba kerül

Mindez elsősorban a bányászathoz szükséges számítási teljesítményből eredeztethető, amelynek során kismillió számítógép csatlakozik a hálózathoz a tranzakciók ellenőrzésére. Egyes bitcoin-bányászok a költségek csökkentésének érdekében már olyan helyekre is átköltöztek, mint amilyen Izland, ahol egyrészt bőségesen rendelkezésre áll a geotermikus energia, másrészt a hideg sarkvidéki levegő is segíti a hűtést.

Ahogy a rendszert a lényegéből adódóan nem a hatékonyság hanem a bizalmatlanság vezérli, minden elemét folyamatosan validálni kell, ami nyilvánvalósan egy energiapazarló folyamat. Egy másik online eszköz, a Digicomist Bitcoin Energy Consumption Indexe a fogyasztás mellett a bitcoinnal összefüggő károsanyag-kibocsátásról is folyamatos becsléseket közöl: eszerint az aktuális szinten évi 54,55 megatonna széndioxid és több mint 11 kilotonna elektronikai hulladék köthető a kriptopénzhez.

Ez egy-egy tranzakcióra vetítve azt jelentené, hogy minden művelet külön-külön is majdnem 110 gramm elektronikai hulladékot, 536 kilogrammnyi szén-dioxidot és 1130 kilowattóra (kWh) fogyasztást jelent. Ez rendre 1,2 millió VISA-tranzakciónak vagy közel 90 órányi Youtube-os videózásnak felel meg, de ugyanígy kiváltaná egy átlagos amerikai háztartás 40 napos energiafogyasztását is.