Az informatikai világban zajló trendváltások közül kevésnek volt akkora hatása, mint a CAPEX-ről OPEX-re való átmenetnek. Az évtizedekig megszokott, éves IT-költségvetési ciklusra épülő logika – egyszeri nagy beruházás, majd évekre "kipipált" infrastruktúra – ma már nagyrészt a múlté. A felhőszolgáltatások és az "as-a-service" modell változtatták meg a pénzügyi működést, és a döntéshozókat a havi szintű költségmenedzsment valóságával szembesítették.

A modellváltás, amit a vállalati kultúra nehezen követ le

A CAPEX-modell egyszerű: az IT-döntéshozó egy alkalommal, a beruházáskor "érez fájdalmat". Ezt követően aztán akár évekre lekerül a napirendről a költségkérdés. Az OPEX-világban azonban minden hónap új döntéseket követel – a fogyasztást mérni kell, az árak ingadoznak, a költségek folyamatosan változnak.

Sok vállalat nehezen birkózik meg ezzel a dinamikával. A pénzügyi menedzsment eszköztára, a vállalati kultúra és a felelősségi körök nem követték le a modellváltást. Az eredmény? Gyakran negatívak a tapasztalatok például a felhőátállásról: túlköltésekkel, átláthatatlan számlákkal, pontatlan költségbecslésekkel szembesülnek a szervezetek.

Pedig nem a modell a probléma, hanem a szemlélet hiánya – azé a hozzáállásé, amely képes alkalmazkodni a folyamatos változáshoz. Ezt a szemléletbeli rugalmasságot támogatja a 4iG IT, amely szerint a pénzügyi tudatosság és a transzparencia nemcsak az ügyfél, hanem a partner érdeke is. "Az a célunk, hogy ügyfeleink elégedettek legyenek, és időben felhívjuk a figyelmet arra, hol csúszhat el a költségmenedzsment. Hosszú távra tervezünk: nem egyszeri értékesítésekben, hanem stratégiai együttműködésben gondolkodunk" – mondja Kozsda Imre Károly, a 4iG IT presales solution architectje.

Keretrendszer a tudatos költségmenedzsmenthez

A FinOps (Financial Operations) nem egy újabb spórolási eszköz, hanem egy olyan gyakorlat, amely az IT-költéseket az üzleti értékhez igazítja. A cél nem a kiadások minimalizálása, hanem az, hogy a költés arányban álljon az üzleti igényekkel és az általuk teremtett értékkel.

A FinOps három fő fázisa – Inform, Optimize, Operate – ciklikusan működik. Az Inform szakaszban a cél a láthatóság: pontosan tudni, mennyi erőforrás fogy, milyen egységáron, milyen időtávon. Az Optimize szakasz a finomhangolásról szól, ekkor derül ki, mit lehet ésszerűen csökkenteni vagy átalakítani költségek és a felhasználás optimalizálása érdekében. Az Operate pedig a folyamatos üzemeltetés szakasza, amely biztosítja, hogy a költségek és üzleti érték mindig összhangban maradjanak.

Egy jó FinOps-gyakorlat tehát nem a pénzügyekről szól kizárólag, hanem a pénzügyi felelősségvállalás kultúrájáról is. Minden érintett – IT, pénzügy, üzlet, adat- és MI-szakértő – szerepet kap benne, egymással együttműködő, keresztfunkcionális csapatban dolgozva. Ennek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni; az idei CIO Hungaryn is szerepelt a téma.

A "jó gazda" szemlélet – a hiányzó láncszem

Az OPEX-világban a szolgáltató nem korlátoz: a kontroll a fogyasztó, azaz a vállalat kezében van. Ha a vállalati kultúrában nincs meg a "jó gazda" szemlélet, a túlköltés elkerülhetetlen. A FinOps mindenkit számonkérhetővé tesz: az IT-ra nem hárítható a többletkiadás, minden üzleti egységnek tisztában kell lennie a saját igényeinek költségvonzatával.

Ez a gondolkodásmód nagyon hasonló az IT-biztonságéhoz: a központi irányítás mellett mindenki felelős a saját szintjén. A 4iG IT transzparens ügyfélkommunikációval és stratégiai együttműködéssel segíti, hogy ez a kultúra beépüljön partnerei napi működésébe.

Új kihívás a FinOps előtt

Az utóbbi év egyik legnagyobb IT-költségrobbanását a mesterségesintelligencia-modellek megjelenése hozta. A nagy nyelvi modellek, GPU-alapú számítási kapacitások, token-alapú fizetések új, nehezen előre jelezhető költségtételeket jelentenek. Egy nem korlátozott modellhasználat gyorsan kiábrándító számlát eredményezhet.

A helyzet ismerős lehet a felhőszolgáltatások korai időszakából, feloldását viszont nehezíti a kiforrott költségbecslő eszközök hiánya. Míg a nyilvános felhőnél számos kalkulátor segíti a költségek pontos és folyamatos mérését, kordában tartását, az MI-modellek világában milliós nagyságrendben elérhető, ráadásul dinamikusan bővülő szolgáltatások mellett ez gyakorlatilag lehetetlen feladat. A "józan paraszti ész", a bevált gyakorlatok, a FinOps keretrendszerének erre a területre való alkalmazása jelenti azokat a mankókat, amik révén megakadályozható a mesterséges intelligenciával kapcsolatos költések elszabadulása.

Az információ megosztása, a trendek és előrejelzések figyelése, valamint a felelősségek kijelölése révén a szervezetek nemcsak reagálni tudnak, hanem proaktívan irányíthatják pénzügyi folyamataikat. Ahol ez működik, ott a költségoptimalizálás nem "spórolás", hanem profitnövelés.