Sokan elfordulnak a kriptovalutáktól. Pont azok, akiknek a pénzére a nagybefektetők hajtanak. Így foglalta össze a Reuters, mi is történik a kriptovaluta-piacon. Már közel sem csak az extrém volatilitású bitcoinnal van gond. A Reutersnek nyilatkozott kisbefektetők közül ugyanis többen stablecoinban (fiat pénzhez, elsősorban a dollárhoz kötött árfolyamú kriptovaluta) tartották megtakarításaikat.

Nem történt semmi különös

A kriptovaluták (mindenekelőtt a kriptopénzek kriptopénze, a bitcoin) az átmeneti zuhanások ellenére akkorát mentek az utóbbi két évben, hogy még a konzervatív intézményi befektetők is megjelentek a piacon (persze nem Warren Buffett, aki a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy ha 25 dollárért felajánlanák neki az összes bitcoint, akkor sem kellene neki). És persze sokak földre szállt istene, Elon Musk is besegített a ralizó árfolyamnak a másfél milliárdos befektetésével.

Az intézményi befektetők megjelenését azzal hozták összefüggésbe, hogy a világgazdasági bizonytalanságok miatt egyfajta menekülő eszközzé vált. Sokan állítólag arany helyett is a kriptovalutát választották, ami innen nézve ép ésszel nehezen felfogható döntésnek bizonyult.

Idén azonban valóban megingott a világgazdaság. Kiderült, hogy a koronavírus még mindig hat, és bekövetkezett az is, amire szinte senki sem számított: Európában háború tört ki, amely történelmi léptékben mérve pillanatok alatt rendezheti át a világgazdaság egészét. A befektetőknél pedig beindult a zabszem-effektus a növekvő infláció és az emelkedő kamatlábak miatt, és igyekeztek megszabadulni a kockázatosabb eszközeiktől.

A hatás a kriptovaluta-piacon sem maradt el: a mértékadó bitcoint (már csak azért is, mert annak a legnagyobb a piaci kapitalizációja) tavaly ősszel még 70 ezer dollár közelében adták-vették. A közelmúltban viszont erősen benézett 26 ezer dollár alá is. És ahogy az emelkedésben, úgy zuhanásában is követte az egész piac.

Az ether, amely a legkiterjedtebb vállalati összefogást tudhatja maga mögött, több mint 15 százalékot esett. De az igazán aggasztó jelenség az volt, hogy olyan kriptovaluták nullázódtak le – szinte szó szerint –, mint a Terraform Labs platformjához kötődő terraUSD és luna, melyekre sok intézményi befektető tett. (Mint ahogy nagyon rosszul alakul néhány, kriptopénzhez kapcsolódó önkormányzati projekt sorsa is az USA-ban.)

Fontos elem, hogy az elmúlt időben a lakossági befektetők is megjelentek a piacon. Erre kiváló lehetőségeket biztosítottak olyan platformok, mint a Robinhood. A 2015-ben alapított, rugalmas és olcsó tőzsdei kereskedést ígérő vállalatnak 23 millió ügyfele van. Idén az első három hónapban bevételeinek negyede származott kriptovalutákból. Vagy ott van Binance, a világ legnagyobb kriptovaluta-tőzsdéje: tavaly az első negyedévét 43,4 millió ügyféllel zárta, idén áprilisban viszont már közel 118 millió ügyfele volt.

Ők most valóban nagyot buktak. A Reuters online fórumokról idézett bejegyzései szerint volt, aki "csak" a nyugdíjmegtakarításait, mások teljes vagyonukat veszítették. Bár jelentős volt a fejlett gazdaságú országokban élő kisbefektetők száma is, a bukás leginkább a fejlődő országokban élőket sújtotta: nehezen összekuporgatott pár száz dolláros befektetések tűntek el.

A legtöbb pórul járt befektető úgy nyilatkozott, hogy amint ki tudja hozni pozitív nullára, azonnal kiszáll ebből a befektetési formából. De voltak radikálisabb reakciók is: a szöuli rendőrség keres egy ismeretlen személyt, aki állítólag zaklatta Kwon Do-hyungot, a Terraform alapító-vezérigazgatóját.

Igaza lehet Buffettnek

Ha valahol, a kriptovaluta-piacon a kisbefektetők valóban kiszolgáltatottak. Mivel semmiféle mögöttes tartalma nincs, értékét csak az árfolyammal kapcsolatos várakozások határozzák meg. A vélemények (és a véleményvezérek véleménye – lásd Elon Musk esetét a bitcoinnal) pedig gyorsan változnak, és eszerint alakul az árfolyam is.

A kriptovaluták eddigi történetében hosszan lehetne sorolni a elképesztő tempójú és mértékű emelkedéseket éppúgy, mint az egyik napról a másikra bekövetkező brutális zuhanásokat. 20+ százalékos zuhanások bármikor bekövetkezhetnek, de a nagyobb esések sem ritkák – érdemes ránézni a bitcoin éves árfolyamgrafikonjára.

Most azonban a Reuters szerint valami komolyabb történhetett. Eltűnt ugyanis a szektor tavaly novemberi összértékének fele (kb. 1200 milliárd dollár), és ez vezetett többek között a május elején még a nyolcadik legnagyobb kapitalizációjú kriptopénzként jegyzett luna összeomlásához is.
 

A bitcoinok megoszlása (forrás: BitInfoCharts)

Úgy tűnik, az ökoszisztéma minden hibája szinte egyszerre jött ki: a szabályozás hiányos (ha van is, sokszor kijátszható), a piac átláthatatlan, még azt sem lehet tudni, hogy a mostani zuhanás mekkora fájdalmat okoz a lakosságnak. Emiatt a hatásokat is nehéz megjósolni. Nagy-Britanniában állítólag a felnőttek több mint 4 százalékának (kb. 2,3 millió ember) van kriptovalutája. Pontosabban: ennyiről tud a brit pénzügyi felügyelet. És szintén a brit felügyelet szerint jelentős részüknek fogalma sincs arról, hogy mit vásárol ilyenkor.

Pedig jó lenne, ha legalább azt látnák, milyen kicsi az esélyük arra, hogy kiszámolják a piac mozgásait, és leszámolnának azzal az illúzióval, hogy egy decentralizált, demokratikus piacon mozognak. A platform valóban elosztott. De ha valaki ránéz a forgalomban lévő bitcoinok mennyiségi eloszlására, láthatja, valójában mennyire koncentrált ez a decentralizált piac. A bitcoinok kétharmada tizenegynéhány ezer ember kezében lehet. Ők bármikor meg tudják mozgatni a piacot le- és felfele is. És mivel az árfolyam mögött nincs valódi gazdasági teljesítmény, és a szabályzó hatóságok sem állnak a helyzet magaslatán, a kisbefektető két dolognak örülhet: csak a szomszéd tehene vagy a szomszéd tehene is...