A zenészek is a bitcoin blockchain technológiájában reménykednek, hogy pénzhez jussanak az alkotásaikért.

A zenészek és a zeneszerzők egyben biztosan egyetértenek: a dalok digitális lejátszásából származó bevételeik túlságosan alacsonyak. De ki t lehet ezért hibáztatni egy olyan rendszerben, amiben szinte lehetetlen nyomon követni a pénz útját a zenehallgatótól az előadóig és a dalszerzőig? – teszi fel a kérdést a Bloomberg egyik összeállítása.

Az előadó és a zeneszerző jár a legrosszabbul

Egy neves bostoni zeneoktató központ kiadott egy tanulmányt, amelyben egyrészt részletezi a mai rendszer problémáit, másrészt megoldás javasol: a bitcoin főkönyveként is működő blockchain rendszert. A Berklee College of Music's Institute of Creative Entrepreneurship szakértői egy évet szántak arra, hogy feltérképezzék a zeneipar üzleti gyakorlatát.

A tanulmány egyik legfőbb megállapítása, hogy miközben a zeneipar üzleti modellje teljesen átalakult, költségszerkezete és a  túlburjánzó közvetítői rendszer változatlan maradt. Ez utóbbi azért is rossz, mert közvetítők többségére ma már egyáltalán nincs szükség az "ellátási láncban". A tanulmány megállapításai és számai egyébként sokban összecsengenek az EY (korábban Ernst & Young) és a francia lemezkiadó csoport, a SNEP egy februárban kiadott elemzésének a megállapításaival.

Nézzük az alaphelyzetet! Amikor egy-egy zeneszámot lejátszanak, az érte járó szerzői jogdíjon alapvetően két szereplőnek kellene osztoznia. A nagyobbik rész járna az előadónak, a kisebbik pedig a dal szerzőinek, vagy más felállásban – ami egyébként az elterjedtebb gyakorlat – az előadói és a szerzői jogait birtokló lemezkiadónak, valamint a dalszerző royaltyja felett rendelkező cégnek.

A kiadók kaszálnak a legtöbbet a zeneművekért fizetett jogdíjakból

Forrás: Bloomberg

Vannak esetek, amikor a digitális lejátszást lehetővé tevő streaming szolgáltató nem közvetlenül ezeknek a piaci szereplőknek fizet, hanem olyan szervezeteknek, amelyek a jogdíjakat nagy jogtulajdonosok jóvoltából menedzselik. Minden egyes közvetítő leveszi a maga hasznát az üzletből (ezt mutatja a Berklee tanulmányban szereplő bevételmegosztó grafikon).

Összefonódnak a zenemegosztók és a lemezkiadók

A rendszerben más módon is bent ragadhat a jogdíjak egy része. A lemezkiadók például gyakran kötnek olyan megállapodást a streaming szolgáltatókkal, hogy a szolgáltató cégben szerzett tulajdonjogért cserébe lemondanak a jogdíjak egy részéről. A streaming ügyletek pedig néha olyan szolgáltatási díjakat is tartalmazhatnak, amiket a lemezkiadók nem osztanak meg az előadókkal.

A művészek egy része emellett még azzal is kénytelen szembesülni, hogy kiadója a neki járó jogdíjakból vonja le marketing- és egyéb költségeit. Mindez oda vezet – állítja meg a Berklee tanulmánya –, hogy az előadók és zeneszerzők dollár százmilliókat veszíthetnek a jelenlegi rendszerben. És ez a matematika is csak akkor érvényes, ha egyébként tisztességes jogbirtokosokkal állunk szemben. De nem minden szolgáltató működik tisztességesen: a Berklee szakértői 20-50 százalék körülire teszik a streamingben elcsalt pénzek arányát.

D.A. Wallach: az alapelvek már megvannak, és van hozzá technológiai is

Tehát van még mit javítani a rendszeren. Alapvetően az előadói jogokkal foglalkozó szervezeteknek, a PRO-knak (Performing-Rights Organizations) kell(ene) kimutatni, hogy kinek, mikor és melyik dalát játszották le a világon, és nekik kellene biztosítaniuk azt is, hogy a szerzők is megkapják a zenéjükért járó jogdíjat. Ez azonban meglehetősen munkaintenzív folyamat. Lehetne azonban automatizálni.

Nem holnaptól működik

Szakértők szerint a digitális világ független fizetőrendszerének, a bitcoinnak a főkönyvi rendszerét, a blockchain technológiát lehetne segítségül hívni. Ezzel ugyanis az is megoldható lenne, hogy a befolyó összegeket azonnal szétossza a piaci szereplők között.

Ehhez azonban a technikai változásra viszonylag lassan reagáló zeneiparnak is nyitnia kellene.

Az alapötletet egyébként a a Spotify egyik embere, D.A. Wallach énekes, üzletember fogalmazta meg egy tavaly decemberi cikkében. Wallach két alapelvből indult ki: 1. a zenei életről nem létezik központi adatbázis; 2. egy zeneműről két információt kell feltétlenül nyilvántartani, ki készítette, és aki birtokolja a jogokat. Mivel az iparág szereplői egy decentralizált rendszer részei, mi lenne alkalmasabb ezeknek az információknak, valamint az ezekhez kötődő tranzakcióknak a nyilvántartásához és kezeléséhez, mint a bitcoin – szintén decentralizált rendszerének – tranzakcióit nyilvántartó főkönyv, a blockchain.

Az ötlet megvalósításán azóta jó néhány startup cég kezdett el dolgozni, de arra Wallach is felhívja a figyelmet, hogy hosszú az út egy piacképes változat elkészültéig, és ehhez az iparági szereplők közreműködésére is szükség lesz.

Piaci hírek

MI-vel védenék a britek az internetre szabadított óvodásokat

Az illetékes hatóság felmérése szerint egyre több kisgyerek jelenik meg a világhálón, akiknek a szülei is egyre nagyobb szabadságot engednek a digitális térben.
 
Hirdetés

Adathelyreállítás pillanatok alatt

A vírus- és végpontvédelmet hatékonyan kiegészítő Zerto, a Hewlett Packard Enterprise Company platformfüggetlen, könnyen használható adatmentési és katasztrófaelhárítási megoldása.

Hol, milyen adatokat és hányszorosan tároljunk ahhoz, hogy biztonságban tudhassuk szervezetünk működését egy nem várt adatvesztési incidens esetén is?

a melléklet támogatója az EURO ONE Számítástechnikai Zrt.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.