A Maersk és az IBM bemutatta Az early adopterek nehéz élete című, digitális technikával készült 4DX moziját. Mindössze négy év kellett, hogy bebizonyosodjon: a való életben nem minden úgy működik, mint ahogy a laborban kikísérletezték. Az IBM és a világ egyik legnagyobb szállítmányozási vállalata, a dán Maersk kétévnyi fejlesztés után vitték piacra közös munkájuk gyümölcsét, egy blockchain-alapú szállítmányozási platformot.

Két napja azonban bejelentették: leállítják az egész platformot, és bezárják a platformra alapított közös céget, a TradeLenst. Az ügyfeleknek 2023 első negyedévének végéig van lehetőségük elhagyni a süllyedő hajót. A TradeLens azt ígérte, a platform kivezetésénél minden támogatást megad az ügyfeleinek, hogy ne legyen fennakadás az üzleti folyamataikban.

Az IBM és a Maersk 2018-ban azzal az ambiciózus céllal vitte piacra blockchain-alapú fejlesztéseit, hogy azokkal forradalmasítja a globális ellátási láncokat: javítja a nyomon követhetőséget, és gyorsítja a folyamatokat. A közös vállalat két megoldását egyaránt az IBM Blockchain Platform technológiai alapjaira építették. Az egyik egy ún. hajózási pipeline volt, amely lehetővé tette az áru mozgásának valós idejű, transzparens nyomon követését. A másik egy okosszerződés-rendszer, amely közvetlen, gyors, olcsó és biztonságos alternatívája szeretett volna lenni a szállítmányozáshoz kapcsolódó, idő- és papírigényes folyamatoknak.

Az áttörés azonban elmaradt, amit a projekt leállításáról szóló közleményben Rotem Hershko, a Maersk üzleti platformokért felelős vezetője azzal magyarázott, hogy nem valósult meg a globális iparági együttműködés igénye – jelentsen ez bármit is. Ezzel együtt a fejlesztést sikeresnek, a platformot pedig életképesnek nevezte. Aztán persze az is kiderül, mit ért Hershko az együttműködési igény meg nem valósulásán. A TradeLens bezárásában ugyanis tisztán üzleti megfontolások vezérelték a két nagyvállalatot: "nem érte el a kereskedelmi életképességnek azt a szintjét, amely ahhoz szükséges, hogy önálló vállalkozásként folytassa működését..." Azaz valószínűleg nem volt kellő mennyiségű megrendelésállománya, így folyamatosan finanszírozni kellett a működését.

Alap use case-nek tűnt

Amikor a kezdeményezést a két vállalat beharangozta, kevesen vonták kétségbe, hogy a megoldás sikerre van ítélve. Szakértők akkoriban egyöntetűen úgy vélték, hogy a szállítmányozási ipar, illetve az ellátási láncok működtetése egyfajta iskolapéldája lesz a blokklánc technológia alkalmazásának. És valóban: hol lenne logikusabb olyan rendszert használni, amely kriptográfiai eszközök segítségével kapcsolja össze nyilvántartások elosztott főkönyvét úgy, hogy a tranzakciók rögzítése után azok nem módosíthatók nyom nélkül? (Ha az elmúlt években konferenciáinkon valaki blockchain témájú előadást tartott, a use case-k között szinte biztosan felsorolta a szállítmányozást és az ellátási láncokat.)

A matek azonban valahogy mégsem jött ki. A TradeLens ingyenes ajánlatok, előfizetések és tranzakciós díjak keverékével kísérletezett. Eredetileg úgy számoltak, hogy konténerenként 25 dollárt kereshetnek egy úton, ami a konténerek átlagos szállítási költségének mindössze 1 százaléka. Ebből aztán már könnyen ki lehetett számítani a potenciális bevételt: a 25-öt megszorzunk az egy év alatt fuvarozott konténerek számával...

Azzal azonban valószínűleg nem számoltak, hogy a konkurens fuvarozók ódzkodnak majd attól, hogy egyik legnagyobb konkurensük rendszerét használják az üzleti folyamataikban, még ha az olyan rendkívül jó is.

Az iparág digitalizálása mindezzel együtt továbbra is fontos lesz a Maersknek. Közleményében hangsúlyozta, folytatja az ellátási láncok digitalizálását segítő fejlesztéseit, de inkább más megoldásokon keresztül innoválja majd az iparágat. A további fejlesztésekhez azonban felhasználják a TradeLensben felgyülemlett tudást is.