Mindössze két hét van hátra Donald Trump mandátumából, ám a jelek szerint nem a csomagolásra koncentrál utolsó hivatali napjaiban. Az Egyesült Államok leköszönő elnöke ugyanis tegnap aláírt egy rendeletet, amely egy újabb, talán az utolsó csapásként értelmezhető a politikus évek óta zajló Kína-ellenes hadjáratában.

Nem szívesen látott appok

A mostani körben a "legnagyobb névnek" az Alibaba pénzügyi alkalmazása, az Alipay és a szintén tranzakciókat kezelő WeChat Pay tűnik, de piros lapott kapott a CamScanner, a QQ Wallet, a SHAREit, a Tencent QQ, a VMate és aWPS Office is. A menetrend szerint 45 nap múlva élesedő korlátozás mögött a már korábban is alkalmazott indoklás áll, miszerint az ország nemzetbiztonsági érdekeivel összeegyeztethetlen az, hogy az appokon keresztül amerikai állampolgárok érzékeny adatainak tömegéhez juthat hozzá a kínai államapparátus és az azt irányító párt.

Ugyan az amerikai közigazgatásban, állami szervezeték többségénél eddig sem nagyon tűrték semmiféle ilyen szoftver használatát, az elnöki rendelet szerint mindez nem elegendő az ország érdekeinek védelmében, tekintettel a kínai alkalmazások jelentette súlyos problémára.

Ahogy az indoklás, úgy a korlátozó intézkedések köre is a korábbi hasonló ügyekben felbukkant pontokból áll. Az intézkedés közvetlen következményeként sem amerikai cégek, sem állampolgárok nem kerülhetnek üzleti kapcsolatba az említett alkalmazásokkal, illetve azok tulajdonosaival. Ez többek között azt jelenti, hogy az appokat el kell távolítani a Google és az Apple áruházából is.

Régi lemez

Mint korábban említettük, nem ez az első eset, hogy alkalmazásokat bélyegez "persona non gratának" az amerikai elnök. Tavaly augusztusban nagy visszhangot váltott ki a WeChat és a TikTok ellen hozott tiltó rendelet. A rengeteg amerikai felhasználóval büszkélkedő alkalmazásokat azonban nemhogy 45 nap múlva, de mostanáig sem sikerült partvonalon kívülre tenni, mivel jogi beadványok egész sora lassítja a folyamatot.

Az USA és Kína viszonya korábban sem volt felhőtlen. A kapcsolat azt követően változott kifejezetten ellenségessé, hogy szűk két évvel ezelőtt az amerikai elnök - ugyancsak nemzetbiztonsági okokra hivatkozva - megtiltotta az üzletelést egy sor kínai vállalattal, köztük a mobilpiacon nehézsúlyú szereplőnek számító Huaweijel. És bár az eltelt időszakban voltak jelei az enyhülésnek, mostanra egyértelműen eszkalálódott a helyzet. Kínában például 2019 decemberében döntöttek arról, hogy az állami intézményeknek és kormányhivataloknak néhány éven belül meg kell szabadulni a külföldi technológiától. Az USA-ban pedig menetrendszerűvé váltak a két ország közötti kereskedelmi szálakat nyirbáló újabb és újabb intézkedések, törvénymódosítási javaslatok.

A csatározás egyik legfontosabb eleme az új generációs kommunikációs hálózatok körül zajlik. Az USA ezzel kapcsolatban kérlelhetetlennek tűnik, és nem csak saját területén, de a vele jó kapcsolatokat ápoló szövetséges országokban is igyekszik kigolyózni a Huaweit az éppen zajló 5G-s pályázatokból, fejlesztésekből. Válaszul Kínában pár hónapja olyan törvénymódosítást hoztak, amely lehetőséget adhat Pekingnek, hogy olyan országokat büntessen kereskedelmi szankciókkal, amelyek meghajolva az amerikai nyomásnak, kizárják a fejlesztésekből a távol-keleti cégeket.

Az ütésváltás legutóbbi fejezeteként év elején lengették be, hogy három kínai telekommunikációs vállalat részvényeinek kereskedelmét függesztik fel a New York-i tőzsdén. A China Telecom, a China Mobile és a China Unicom esetében a problémát a kínai hadsereggel való kapcsolataik jelentik, ám alig pár nappal a bejelentést követően kiderült, hogy egyelőre mégsem vezetik be a drasztikus intézkedést.