Miközben néhány héttel ezelőtt úgy tűnt, megegyezés születhet az Egyesült Államok és Kína között a kereskedelmi kapcsolatok normalizálásáról, a helyzet inkább eszkalálódik. A Reuters most éppen arról cikkezik, hogy Donald Trump napokon belül elláthatja kézjegyével azt a régóta előkészített rendeletet, amely effektív kitiltaná az országból egyes kínai cégek termékeit.

Robbanhat a bomba?

A lap jól értesült informátorai szerint ugyan a szöveg nem tartalmaz sem konkrét országokat, sem gyártókat, ám a megfogalmazás egyértelműen az olyan nagy kínai vállalatok amerikai piacának ellehetetlenítését tenné lehetővé, mint amilyen a Huawei. A rendelet nemzetbiztonsági okokra hivatkozva gyakorlatilag megtiltaná a piaci szereplők számára a feketelistás cégektől való vásárlást.

Bár a Reutersnek három hivatalnok is nyilatkozott név nélkül arról, hogy az intézkedést akár már a héten aláírhatja az amerikai elnök, de az is benne van a pakliban, hogy a dokumentum tovább pihen a fiókban. A téma ugyanis nem friss, a rendelet tervezetét már több mint egy éve megírták, és azóta többször felmerült az élesítése is, ám mindezidáig ez elmaradt.

Az ügynek az ad különös jelentőséget, hogy múlt héten teljesen zátonyra futottak a kiegyezést célzó egyeztetések a két ország között. Trump pedig annyira felháborodott a szerinte egyoldalúan változó kínai hozzáálláson, hogy a már életben lévő, komoly vámteherrel sújtott termékek listáját nagyságrendekkel hosszabbította meg. A két ország közötti áruforgalom nagyjából felére kiterjedő büntetőintézkedés leghamarabb nyáron léphet életbe, de addig akár még közeledhetnek is az álláspontok.

Utóbbit tenné erősen kétségessé az, ha a fent emlegetett elnöki rendelet életbe lépne. A két gazdasági szuperhatalom elmélyülő vitájából pedig vélhetően senki nem jön ki jól, beleértve a világ többi részét is.

Terhelt múlt

Azt persze nem lehet mondani, hogy a téma a semmiből jött, hiszen az USA-ban tevékenykedő kínai vállalatokat mindig is különös óvatossággal kezelte az amerikai kormányzat. Tavaly rengeteg minden történt, és nem ritkán 180 fokos fordulatok történtek az ügyben. Volt itt minden: figyelmeztetések, heves tagadás, tiltások, embargó, tárgyalás, tűzszünet és céges kiegyezés is.

Idén aztán teljesen más szintekre ért a konfliktus, amikor az amerikai igazságügyi minisztérium január végén két különböző ügyben is vádemelést javasolt a Huawei Technologies, annak egyes leányvállalatai, illetve a Huawei pénzügyi vezetője ellen. Március elején pedig Kínának lett elege és bíróságon támadta meg azt a tavaly augusztusban életbe lépett törvényt, amely az amerikai szövetségi ügynökségek és azok partnerei számára megtiltotta a kínai gyártók, így a Huawei és a ZTE termékeinek vagy szolgáltatásainak használatát az informatikai és távközlési rendszerek meghatározó és lényeges komponenseit illetően.

Az elnöki rendelet hatályba lépése ennél jóval durvább tiltást vezetne be a kínai cégekkel szemben. És bár a nagy amerikai távközlési szolgáltatók egyikénél sincs kínai megoldás építve a kritikus infrastruktúrába, a kisebb, helyi szolgáltatók esetében ez már nem igaz. A 100 ezer előfizetőnél kevesebb ügyféllel rendelkező vidéki szolgáltatóknál, ahol különösen fontos a költséghatékonyság, előszeretettel alkalmazzák a rendszerint jóval kedvezőbb árú keleti termékeket.

A két oldalú kapcsolatokat az sem a közeledés irányába mozdítja el, hogy nemrégiben a China Mobile-t tiltották el attól, hogy amerikai tendereken indulva távközlési szolgáltatásokkal megvethesse a lábát az országban.