A kínai Huawei és ZTE már 2012 óta nemkívánatos szállító az Egyesült Államokban, miután a cégek hálózati eszközeiben korábban felfedezett, valós biztonsági sérülékenységek és egy nagy csomó feltételezett kockázat miatt. A szóban forgó eszközök komoly és hosszú távon is meghatározó szerepet töltenének be a legújabb generációs, ebben az esetben az 5G hálózati infrastruktúrák kiépítésében. Így a beszerzéseket politikai szempontból is bizalmatlanság övezi: ahogy az amerikai nemzetbiztonsági hivatalt, az NSA-t is azzal vádolják, hogy titokban tartott szoftveres sérülékenységeket, esetleg szándékosan nyitva hagyott kiskapukat használ az adatokhoz való hozzáférésre, úgy az sem meglepő, ha az amerikai fél ugyanezt feltételezi a kínaiakról.

A ZTE, bár több mint húsz éve tőzsdei cégként működik, tulajdonosi szerkezetén keresztül erősen kötődik a kínai kormányzathoz, miután részvényeinek egy jelentős része közvetett vagy közvetlen módon állami tulajdonban lévő szervezeteknél van. A Huawei formailag saját dolgozóinak tulajdonában van egy nehezen átlátható munkavállalói tőkerészesedési rendszer alapján, amelyben a megfelelő ideje a cégnél lévő, megfelelő teljesítmény-indikátorokkal rendelkező munkatársak vehetnek részt. Azonban a társaságot alapító Zsen Cseng-fej katonai múltja és pártkapcsolatai mellett gyakran emlegetik a vállalat "nemzeti bajnok" (national champion) státuszát, amelynek értelmében a Huawei a kínai állam stratégiai támogatásával működik.

Bár "nemzeti bajnokok" minden országban, így az Egyesült Államokban is akadnak, és a Huawei-jel vagy a ZTE-vel szemben még egyetlenegyszer sem igazolták a vádakat, a fenntartások az elmúlt években újra és újra felbukkannak nem csak az USA-ban, de más esetekben is az Egyesült Királyságtól Ausztrálián át Indiáig. A kérdés súlyát persze a kínaiak sem vitatják: Zsen Cseng-fej például 1994-ben a Csiang Cö-min pártfőtitkárral folytatott megbeszélésén egy sokat idézett mondatban úgy fogalmazott, hogy a hálózati kapcsolási technológiának nemzetközi biztonsági jeletősége van, az az ország pedig, amelynek nincsenek saját kapcsolóberendezései, olyan, mint amelyiknek nincs saját hadserege.

Se hálózat, se telefon nem kell tőlük

A kínai válallatok az amerikai piacról való de facto kitiltása az állami és kormányzati beszerzésekre vonatkozik, de a politikai nyomás eredményeként a mai napig sikertlenül próbálnak kiépíteni bármilyen számottevő jelenlétet a tengerentúli piacokon. A ZTE-nek közben egy sajátos rekordot is sikerült beállítania, miután az amerikaiak tavaly 1,19 milliárd dolláros büntetést szabtak ki rá az iráni exporttilalom megsértéséért, ami ebben a műfajban minden idők legnagyobb bírságának számít. A piaci szereplők kevésbé válogatósak: a Google például simán megadta az üzleti felhasználásra ajánlott minősítést a specifikációnak megfelelő Huawei okostelefonoknak.

Az FBI egy biztonsági szakértőkből álló csoporttal együtt legutóbb idén februárban figyelmeztetette a szenátusi hírszerző bizottságot, hogy a Huawei és a ZTE termékei potenciális veszélyt jelentenek az USA nemzetbiztonságára, sőt az ausztrál kormányzatot is felszólították, hogy tartózkodjon a Huawei eszközeitől. Egyúttal megakadályozták a Mate 10 Pro készülékek amerikai belépőjét is, amiben a Huawei elvileg már megegyezett az AT&T és a Verizon mobilszolgáltatókkal. Mivel az Egyesült Államokban a telefonok 90 százalékát a mobilszolgáltatókon keresztül adják el, ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a világ harmadik legnagyobb okostelefon-gyártójának most sem sikerül majd betörie az amerikai konzumer piacra.

A jelenleg is zajló barcelonai Mobile World Congress kiállításon a Huawei aktuális vezérigazgatója a vállalati közleményeken túl élő szóban is reagált az eseményekre, tisztességtelennek és alaptalannak nevezve az amerikai vádakat, amelyekben nyíltan szerepel a kémkedés gyanúja. Ken Hu felidézte, hogy a Huawei világszerte 400 távközlési szolgáltatóval áll kapcsolatban, így kézenfekvő, hogy az informatikai biztonságot prioritásként kezeli; szerinte nem fair dolog figyelmen kívül hagyni a cég három évtizedes teljesítményét, miközben a gyanúsítások feltételezéseken alapulnak.

Konkrét dolgokról szeretnének vitatkozni

"A biztonságról szólva, örömmel vesszük a tényeken alapuló megbeszéléseket vagy vitákat, de a gyanúsítgatás nem egy konstruktív módszer arra, hogy megoldjuk az ügyet. Az az álláspont, hogy a kínai székhelyű vállalatokban nem lehet megbízni, már csak azért is problematikus, mert sok olyan vezető informatikai vállalat van, amely világszerte terjeszkedik, és Kínából származik egy nagy csomó komponens is" – fogalmazott Hu. Az Accenture előrejelzése alapján egyébként az amerikai távközlési szolgáltatók az elkövetkező hét évben 275 milliárd dollárt ölnek majd az 5G hálózatok fejlesztésébe.

A dolog azért is kezd érdekes lenni, mert a Huawei éppen az MWC-n mutatta be a világ első, kereskedelmi hálózaton használható, 5G-s mobilhálózati chipkészletét, amelynek kapcsán a gyártó már világszerte több tucat operátorral működik együtt az 5G hálózatok tesztelésében és a vonatkozó technológiák piacosításának előkészítésében. A Balong 5G01 néven hivatkozottlapka 2,3 gigabites másodpercenkénti letöltési sebességre képes, ami praktikusan azt jelenti, hogy egyetlen másodperc alatt lehet letölteni vele egy teljes mozifilmet.
 

A chipek a Huawei szerint még az év vége előtt megjelenhetnek a kereskedelmi forgalomban, ami akkor is nagy lökést ad majd a kínai szállítónak, ha az 5G széleskörű elterjedésére még éveket kell várni. Kanadában nemrég jelentették be az 5G hálózat vancouveri tesztelését, amelynek technikai alapjait ugyancsak a Huawei szállítja, emellett a világ 45 nagyvárosában, köztük Londonban, Tokióban és Szöulban is, a Huawei technológiájára építve kísérleteznek az 5G-vel. A vállalat az idén újabb 800 millió dolláros K+F keretet szán a vonatkozó fejlesztésekre, tovább erősítve globális jelenlétét.