Az amerikai igazságügyi minisztérium két különböző ügyben is vádemelést javasol a Huawei Technologies, annak leányvállalatai, illetve a kínai társaság pénzügyi vezetője ellen, Meng Van-csou (Sabrina Meng) ellen. A Huawei alelnökét (mellesleg a cég alapítójának lányát) még december elején Kanadában tartóztatták le az amerikai hatóságok kérésére, ahol azóta is házi őrizetben van – ezt nem csak heves kínai tiltakozás, de válaszlépések is követték, Kínában például több kanadai állampolgárt is letartóztatattak, egy állítólagos kanadai drogcsempész korábbi ítéletét pedig halálbüntetésre súlyosbították.
Csalás, lopás, a hatóságok félrevezetése
A mostani vádemelés egyfelől az Irán elleni kereskedelmi szankciók kijátszásával függ össze, a másik esetben pedig ugyancsak a Huawei leányvállalatain keresztül az amerikai T-Mobile technológiájának ellopásáról van szó. A vádak között az egyik legérdekesebb az a feltételezés, amely szerint a cég bónuszt ajánlott volna azoknak az alkalmazottainak, akik sikeresen hozzásegítik más piaci szereplők bizalmas információinak megszerzéséhez.
A Huawei ezekkel kapcsolatban ismét közölte, hogy sem az anyavállalat, sem a vele kapcsolatban álló társaságok nem próbálták félrevezetni a hatóságokat, nem követtek el csalást vagy a vádak között szereplő más bűncselekményeket. A T-Mobile-lal való vitájukról azt állítják, hogy azt már 2017-ben rendezték a Deutsche Telekom többségi tulajdonában működő szolgáltatóval.
A vádemelési javaslatokat természetesen nehéz elválasztani Kína és az USA újkeletű gazdasági-technológiai háborújától. Ezen lovagolnak Meng jogi képviselői is, akik szerint a "bonyolult kapcsolatok" jegyében túszul ejtettek egy etikus és tiszteletreméltó üzletasszonyt; a kínai külügy eközben azt sürgeti, hogy az amerikai fél ejtse a vádakat, és hagyjon fel a kínai vállalatokat célzó, méltánytalan nyomásgyakorlással. Az amerikaiak már nem csak saját maguk feketelistázzák a Huaweit, de a szövetségeseiket és az ottani távközlési szolgáltatókat is felkérték, hogy ne használják a kínai gyártó berendezéseit.
Az elmúlt hónapok fejleményeiről mi is rendszeresen beszámoltunk, például az alábbi cikkekben:
A Huawei rendszeresen visszautasítja, hogy termékei bárhol is nemzetbiztonsági kockázatot jelentenének, különösen, hogy ezekkel az aggályokkal kapcsolatban még soha senki nem hozott nyilvánosságra konkrét bizonyítékokat. Ugyanígy tiltakoznak, ha valahol a szállítókat a nemzetiségük alapján részesítik más-más elbírálásban – bár ugyanezzel a kínai adminisztráció is vádolható. A Huawei minden esetben hangsúlyozza, hogy ő maga mindenhol betartja azokat a törvényeket és szabályozásokat, amelyek a tevékenységének otthont adó országokban érvényesek.
Nagy a tét, de a meccs is hosszú lesz
Tény, hogy a kínai nagyvállalatnak a telekommunikációs szolgáltatókkal kötött 5G-s hálózatfejlesztések egyre nagyobb részéről kell lemondania, sőt egy belső levélben már a "szűk esztendőkre" is figyelmeztették a cég munkatársait az amerikai-kínai kereskedelmi háború kiszámíthatatlansága és a belső piac lassulása miatt. Ennek ellenére a konzumer piacon továbbra is tarolnak, olyannyira, legkésőbb jövőre, de akár már ebben az évben is a Huaweiből lehet a világszerte legtöbb mobilkészüléket értékesítő gyártó – még úgy is, ha a cég egyetlen telefont sem szállít az észak-amerikai piacra.
Visszatérve a mostani vádemelési indítványokra, a kanadai igazságügy-miniszternek 30 napon belül kell döntenie az amerikai hatóságok formálisan is benyújtott kiadatási kérelméről. A kiadatást a Reuters beszámolója alapján a brit-kolumbai legfelsőbb bíróság meghallgatása is megelőzi, ami további hetekig vagy hónapig húzódik majd; eközben tegnap jelentették be az amerikai elnök és a kínai miniszterelnök-helyettes washingtoni találkozóját, amely a két ország közti kereskedelmi tárgyalások újabb állomása lenne a tavalyi G20-as találkozón megkezdett folyamatban.
Donald Trump még decemberben azt fejtegette, hogy hajlandó lenne belenyúlni Meng ügyébe, ha ez nemzetbiztonsági érdekeket szolgálna, vagy hozzásegítene egy Kínával kötött kereskedelmi megállapodáshoz. Ehhez képest Trump kereskedelmi minisztere rögtön közölte, hogy a két témát egymástól teljesen elkülönítve kezelik. A korábbi amerikai főügyész szerint a Huawei már legalább tíz éve folytatja a mostani vagy a korábbi vádakban szereplő tevékenységeit (már korábban is szó volt az amerikai exportszabályozás megsértéséről), és a szálak a társaság legfelsőbb vezetőihez érnek.
A Huawei 5G technológiáról szólva érdemes megjegyezni, hogy a gyártó nem csak a legfejlettebb megoldásként hivatkozik saját eszközeire, de már minden versenytársánál több szolgáltatói szerződés van a zsebében az új generációs hálózatok kiépítésével kapcsolatban – ez világszerte 30 megállapodást jelent, amelyek közül a kínai vállalat 18-at európai országokban kötött meg. Ezzel a kínai vállalat pozíciói még így is nagyon erősek, de a ZTE tavalyi példája megmutatta, hogy az amerikai intézkedések – mondjuk a technológiai exporttilalom – menniyre hazavághatnak egy nemzetközi multit is, ha a bíróság megalapozottnak találja majd a vádakat.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak