Szaporodnak a hírek, hogy egyre többen próbálnak gátat szabni a Huawei globális terjeszkedésének. A Gizmodo amerikai és ausztrál üzleti lapok nyomán azt írja, hogy az Öt Szem néven emlegetett hírszerző szövetség tagjai már nyáron megállapodtak, hogy közösen lépnek fel a kínai gyártó ellen, mert eszközeinek használata a távközlési hálózatokban biztonsági kockázatot jelent.

A hír forrása az Australian Financial Review, amely a múlt héten írt arról a júniusi, Kanadában tartott titkos találkozóról, amelyen a megállapodás született. A lap szerint Ausztrália, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada és Új-Zéland hírszerzéseinek vezetői annak ellenére jutottak közös nevezőre, hogy az országokban eltérő súllyal van jelen a Huawei, és eltérő a hivatalos álláspont is a kockázatok megítélésében. Arról nem szól a híradás, hogy a titkosszolgálatoknak milyen legális eszközeik lennének – a kormányaik tájékoztatásán túl – arra, hogy egy távközlési berendezéseket szállító vállalat üzleteit korlátozzák vagy megakadályozzák.

Nem áll jól a kínai gyártó szénája

A Huawei az USA infrastruktúrapiacát már évekkel ezelőtt kénytelen volt feladni. Idén az ausztrálok is léptek, és egyértelművé tették: a kínai szállító nem kívánatos szereplője az 5G-s hálózatfejlesztéseknek.

Az Egyesült Királyságban ellentmondásosabb a helyzet. A szolgáltatók hálózataiban jelentős súlyt képviselnek a Huawei infrastruktúraeszközei, de a kormányzati szereplők egy része szerint ez kockázatos. A Huawei biztonsági kockázatait vizsgáló testület (Huawei Cyber Security Evaluation Centre – HCSEC) nyáron kiadott jelentésében azt írja, hogy korlátozott biztosítékokat tud adni arra, hogy a Huawei jelenléte a kritikus hálózatokban megfelelően kezelt rizikót hordoz.

A jelentéstől valószínűleg nem függetlenül a legnagyobb brit szolgáltató, a BT Group lapértesülések szerint azt tervezi, hogy két éven belül lecseréli hálózatában a Huawei eszközeit, pontosabban a kínai gyártó berendezéseit csak a hálózat kevésbé kritikus pontjain alkalmazza.

A legharcosabb kétségtelenül az USA. Az amerikaiak annyira komolyan veszik a kínai cég elleni küzdelmet, hogy kormányzati szinten kérték a szövetséges országok kormányait: ne használják hálózatfejlesztéseikhez a Huawei távközlési berendezéseit.

Kanada hivatalos szinten még nem állt bele a Huawei elleni küzdelembe. A németekhez hasonlóan az az álláspontjuk, hogy a Huawei jelenléte egyelőre nem jelent problémát, és nem is tervezik a közcélú infrastruktúra beszállítóinak feketelistázását.

A németek még vacillálnak

A németek különutas politikát folytatnak. Bár állítólag a berlini kormányt is felszólította az USA a Huawei elleni fellépésre, a német álláspont az, hogy a fejlett digitális világban nem megfelelő védelmi mechanizmus az, ha egyes szolgáltatókat kizárnak a közcélú hálózati infrastruktúrákból. Ugyanakkor egyes német piaci szereplők állítólag lobbiznak a kormánynál, hogy a biztonsági kockázatok miatt zárják ki a hálózatépítésből a kínai beszállítókat.

A német szolgáltatók – köztük a Deutsche Telekom – a brit cégekhez hasonlóan jelentős Huawei-ügyfeleknek számítanak. A The Wall Street Journal ugyanakkor úgy értesült, hogy a DT-nél is felmerült a beszerzési stratégia felülvizsgálata a kínai gyártók hálózati eszközeinek biztonsági kérdései miatt.

A német kormányt más területen egyébként nagyon is aggasztja a kínai nyomulás. Emiatt a Handelsblatt szerint szigorítani akarják a biztonsági szempontból kiemelt vállalatokban – például a védelmi területen dolgozó vagy kritikus infrastruktúrákat üzemeltető cégekben, sőt a médiapacon is – az Európán kívüli befektetők tulajdonszerzését. A tervezet szerint a 25 százalékos tulajdonszerzési arányt 10 százalékra csökkentenék. A német üzleti lap szerint ez kifejezetten a kínai cégek visszaszorítását szolgálná.

Mint emlékezetes, két éve a KUKA Robotics többségi tulajdonhányadának eladása kapcsán már lehetett hallani olyan hangokat, hogy kockázatos kínai cégnek átengedni egy startégiailag fontos vállalatot. A KUKA egész tevékenysége ugyanis szervesen illeszkedik a német ipar élénkítését célzó Industrie 4.0 tervbe.

Akkor azonban a politika nem kívánt beavatkozni a felvásárlásba, és a szóba jöhető német vállalatok sem tudtak érdemi ellenajánlatot tenni. Végül tavaly év elején az amerikai hatóságok is jóváhagyták az ügyletet.