Mint normális, hétköznapi embereknek, természetesen okunk van az aggodalomra – fogalmazott egy pénteki sajtótájékoztatón Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős biztosa, aki az uniós vezetők eddigi nyilatkozataihoz képest meglepően élesen fogalmazott a kínai gyártókkal kapcsolatban. Az észt politikus szerint a Huaweinek és más kínai vállalatoknak is együtt kell működniük az ottani hírszerző szolgálatokkal, ami azt jelenti, hogy termékeikbe hátsó kapukat kell beépíteniük.

Ilyen szinten talán az EU-biztos mostani nyilatkozata volt a legelső olyan megszólalás, amely egyértelműen kimondta, hogy az Uniónak óvatosnak kell lennie a kínai technológiai szállítókkal szemben. Minderre ráadásul nem sokkal azután került sor, hogy csütörtökön Kanadában amerikai kérésre letartóztatták a Huawei pénzügyi vezetőjét és elnökhelyettesét, mellesleg a cég alapítójának lányát. A vád az Irán ellen bevezetett amerikai és európai uniós szankciók kijátszása, az USA pedig a kínai menedzser kiadatását próbálja elérni.

Ezzel a Buenos Aires-i G20-as csúcstalálkozó kínai-amerikai közeledése és a két nagyhatalom kereskedelmi háborújának látszólagos enyhülése után ismét egy méretes téglát hajítottak a pocsolyába, amit mellesleg az amerikai technológiai cégek részvényei is megsínylettek. A FAANG csoport (Facebook, Apple, Amazon, Netflix, Google/Alphabet) árfolyama például 4,5 százalékot esett az átmeneti hétfői emelkedést követően, ami összesen 140 milliárd dollárnyi cégértéktől szabadította meg az öt vállalatot.

Mostanában mindenki megtalálja őket

Az uniós biztos nyilatkozata nem az első és nem is az utolsó pofon, amit a Huawei beszedett az elmúlt napokban. Legutóbb szerdán számoltunk be a Financial Times riportjáról, amely szerint a brit BT Group két éven belül lecserélné 4G-s alaprendszereiben a Huaweitől vásárolt eszközöket, és az 5G-s alaphálózat fejlesztésében már nem számít a kínai gyártóra. Andrus Ansip megszólalása után nem sokkal pedig a Jomiuri szellőztette meg, hogy a japán kormány is a beszerzésekre vonatkozó szabályok felülvizsgálatára készül.

Bár ebben nem szerepelt sem a Huawei, sem a ZTE, sem más szálltók neve, a napilap értesüléseit a Reuters saját forrásai azzal egészítették ki, hogy a biztonsági követelmények szigorítása kifejezetten ezeket a társaságokat célozza majd. Ezt a japán kormány szóvivője nem erősítette meg, annyit azonban elárult, hogy kiberbiztonság kérdésekben is egyeztettek az amerikaiakkal – ez azért érdekes, mert az USA november végén kormányzati szinten kérte fel a szövetséges országokat, hogy hálózati fejlesztéseikhez ne használják a Huawei távközlési berendezéseit.

A Huawei az uniós biztos nyilatkozata kapcsán ismét leszögezte, hogy soha semmilyen kormányzat részéről nem kapott felszólítást a hátsó kapuk beépítésére vagy a hálózatok zavarására. A kínai vállalat sokadszor is kifejtette, hogy a kiberbiztonságot globális kihívásnak tekinti, amelyben semmi értelme egyik vagy másik eszközgyártót kipécézni, mint ahogy az sem helyes, ha a szállítókat a nemzetiségük alapján más-más elbírálásban részesítik. A Politico ugynacsak a Huawei egyik szóvivőjét idézi, aki megint visszautasította, hogy a cég bárhol is nemzetbiztonsági kockázatot jelentene, és felhívta rá a figyelmet, hogy a sokat emlegetett hátsó kapukra eddig soha senki nem állt elő konkrét bizonyítékokkal.

A kereskedelmi háborúban sincsenek civilek

A dolog ennek ellenére úgy áll, hogy a kínai gyártó egyre több helyen számít nem kívánatos szereplőnek a kritikus infrastrukturális fejlesztésekben. Az Egyesült Államok már 2013 óta kizárja a hálózatépítésből a kínai beszállítókat, ehhez az idén Ausztrália és Új-Zéland is csatlakozott az 5G fejlesztések kapcsán. A briteknél vagy a kanadaiaknál az illetékes kormányügynökségek figyelmeztettek a Huaweijel való együttműködés kockázataira, míg a németeknél iparági szereplők győzködik a kormányt, hogy zárja ki a hálózatépítésből a kínai beszállítókat.

A kanadai vagy a német hivatalos álláspont szerint a Huawei jelenléte egyelőre nem jelent problémát, és nem is tervezik a közcélú infrastruktúra beszállítóinak feketelistázását. Az EU-biztos fellépését ugyanakkor nehéz másként értelmezni, mint hogy lassan az Unió is kénytelen lesz állást foglalni az USA és Kína kereskedelmi-technológiai háborújában. Ebben a szervezet idáig meglehetősen óvatos volt, még akkor is, ha az EU-ban mára téma lett a koordinált fellépés a beözönlő kínai befektetések, a biztonsági kérdések vagy a kikényszerített technológiai transzfer folyamatok tekintetében.

A kínai külügy egyébként agasztónak nevezte a Japánból érkező híreket, és reményét fejezte ki, hogy Japán nem tesz semmi olyat, ami megsértené a kétoldalú együttműködést és a kölcsönös bizalmat. A kanadai-amerikai letartóztatás kapcsán már nem csomagolták selyempapírba a fenyegetést, és komoly válaszolépéseket ígértek. A meccsbe utóbb az orosz külügyminiszter is beszállt, aki Milánóban az amerikai arrogancia megnyilvánulásának nevezte, amikor Washington gond nélkül kiterjeszti saját illetékességét a határain túlra.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a T-Systems Magyarország támogatásával készült. Részletek »