Az Egyesült Államok biztonsági kockázatokra hivatkozva már 2013 óta  kizárja a hálózatépítésből a kínai beszállítókat, az év elején pedig ugyanezt tette Ausztrália is az 5G-s fejlesztések kapcsán. Az illetékes brit felügyelőtestület idén nyáron figyelmeztette a nemzetbiztonsági kabinet vezetőjét, hogy a Huawei hálózati szoftvereinek inkonzisztens kiadásai vagy a harmadik féltől származó komponensek menedzselése rizikót jelent az Egyesült Királyság távközlési hálózataira nézve, közben Új-Zélandon is visszadobták a Huawei pályázatát az 5G-s fejlesztések legelső körében.

Az amerikaiak hadjárata november végén érkezett újabb fordulójához, amikor is az USA kormányzati szinten kérte fel a szövetséges országokat, és az ott működő távközlési szolgáltatókat, hogy hálózati fejlesztéseikhez ne használják a Huawei távközlési berendezéseit. A német kormányt hazai iparági szereplők győzködik, hogy zárja ki a hálózatépítésből a kínai beszállítókat, az aggodalmakat pedig a Reuters szerint egyes kormányzati szereplők is osztják – annak ellenére, hogy a szövetségi vezetés hivatalosan nem tervezi a közcélú infrastruktúra beszállítóinak feketelistázását.

A történet most ismét a briteknél folytatódik, a Financial Times beszámolója alapján ugyanis a BT Group két éven belül lecserélné 4G-s alaprendszereiben a Huaweitől vásárolt eszközöket, és az 5G-s alaphálózat fejlesztésében sem számít a kínai gyártóra. A lap szerdai riportjából kiderül, hogy a vezetékes és mobil szolgáltatások terén is piacvezető brit szolgáltató a korlátozást nem terjeszti ki a rendszerek "ártalmatlan" komponenseire, mint mondjuk a tornyokon vagy antennatartókon működő eszközökre, vagyis az "infrastruktúra peremén" tartaná a kínai szállítót.

Szakítás helyett nyitott házasság

A BT szóvivője mindezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy a Huaweit továbbra is "fontos eszközgyártónak és megbecsült innovációs partnernek" tartja. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a több londoni helyszínen futtatott 5G-s tesztüzemekhez is a kínai társaság termékeit használta-használja, sőt a Huawei technológiájára épülő telepítéseket fejlettebbnek nevezte a Nokia vagy az Ericsson megoldásainál. Ugyancsak a BT volt az egyik legelső nem kínai szolgáltató, amely egy mérföldkőnek tekintett 2005-ös megállapodás nyomán elkezdte üzembe állítani a Huawei gyártmányait.

Ahogy a közelmúltban írtuk, Európában sokfelé, különösen Németországban erősek a kínai vállalat pozíciói, mivel a cég fontos partnere többek között a Deutsche Telekomnak, de ettől függetlenül is kínai gyártóé a piacon elérhető egyik legfejlettebb és legolcsóbb technológia. A Huawei nem meglepő módon mindig is visszautasította nemzetbiztonsági kockázatokról szóló vádakat (a témával foglalkozó előző cikkünkben is olvasható a vállalat magyarországi képviseletének állásfoglalása), és együttműködik az arra hajlandó kormányzatokkal.

Amiben biztosak lehetünk, az Kína és az USA közötti technológiai hidegháború, amelynek az egyik legfontosabb területe a legújabb generációs távközlési infrastruktúra kiépítése. Legutóbb éppen tegnap foglalkoztunk a háború egy másik frontjával, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás kutatásával, ahol ugyancsak olvadozik (ha még el nem olvadt) a nyugati technológiai fölény, a vonatkozó gazdaságfejlesztési programok révén pedig Kína az idevágó szabadalmak számában és a fejlesztési források tekintetében is megelőzte az amerikaiakat.