Bár az USA-ban tevékenykedő kínai vállalatokat mindig is különös óvatossággal kezelte az amerikai kormányzat, 2018-ban a téma folyamatosan napirenden volt, ráadásul gyakran váratlan vargabetűket tett a történet. Volt itt minden: figyelmeztetések, tagadás, tiltások, embargó, tárgyalás, tűzszünet és kiegyezés is. Ha a jól értesült forrásoknak hinni lehet, a két nagyhatalom kereskedelmi háborújában jövőre sem nagyon pihennek meg a fegyverek.

Vészhelyzeti rendelet jöhet

A Reuters most arról ír, három különböző forrásra hivatkozva, hogy egy hónapok óta előkészítés alatt álló elnöki rendelet rövid időn belül, akár már januárban élesedhet. A Donald Trump kézjegyére váró dokumentum nemzeti vészhelyzetre hivatkozva tiltaná meg az amerikai vállalatoknak, hogy azok kínai telekommunikációs eszközöket szerezzenek be. Bár a hírek szerint a Huawei és a ZTE nincs név szerint említve, de egyértelmű, hogy leginkább ezekre a cégekre lenne szabva a legújabb szigorítás.

Az elnöki rendelet kibocsátása igen komoly lépésnek számít, hiszen az közvetlen beavatkozást jelent a szabad piaci folyamatokba. Ez pedig sokkal erőteljesebb intézkedés lenne, mint az az augusztusban hozott szintén nem elhanyagolható hatású döntés, miszerint a kormányzat és az állami szerveknek beszállító külsős cégek nem használhatnak az említett keleti nagyvállalatoktól olyan berendezéseket, amelyek adatok továbbítását, tárolását teszik lehetővé.

A kicsiknek lenne probléma

Ha tényleg jön az elnöki rendelet, az elsősorban a kisebb telekommunikációs cégeket érintené kellemetlenül. A nagy telkók úgyanis a folyamatos kormányzati nyomás hatására rég felhagytak azzal, hogy kínai megoldásokat építsenek rendszerükbe. A kisebb, 100 ezer előfizetőnél kisebb ügyfélkörrel rendelkező vidéki szolgáltatóknál, ahol különösen fontos a költséghatékonyság, előszeretettel alkalmazzák a rendszerint jóval kedvezőbb árú keleti termékeket.

Az egyelőre nem világos, hogy ha élesedik is a rendelet, az visszamenőleg is kötelezettséget róna-e a cégekre. Azaz arról még a szakértők is vitáznak, hogy ebben az esetben a már használatban lévő eszközöket is kötelezően le kellene-e cserélni. Becslések szerint egy ilyen akció a kisebb telkóknál összességében akár 1 milliárd dolláros nem várt kiadást jelentene. Nehéz elképzelni, hogy mindez áttételesen nem jelenne meg az amerikai ügyfelek havi számláján.

Nyugat vs Kína

A fentiektől függetlenól sincsenek könnyű helyzetben mostanában a kínai cégek, hiszen nem csak az Egyesült Államokban, de egyre több nyugati országban merülnek fel nemzetbiztonsági aggályok a távol-keleti szállítókkal kapcsolatban. A félelmeket az táplálja, hogy a kemény kontroll alatt álló kínai cégeket a kommunista vezetésű nagyhatalom könnyen saját céljai elérésére tudja használni. Az USA olyannyira elkötelezett a keleti veszély elhárításában, hogy hírek szerint még támogatást is hajlandó adni azoknak a szövetségeseknek, amelyek nem engedik, hogy rendszereikben kínai megoldásokat használjanak.

Miközben már az EU-s biztos is aggódik a kockázatok miatt, lapértesülések alapján öt angolszász ország hírszerző szervezete már a nyáron életre hívott egy szövetséget, amelynek célja a Huawei globális terjeszkedésének megakasztása, mivel meggyőződésük szerint a kínai gyártó eszközeinek használata a távközlési hálózatokban biztonsági kockázatot jelent.