A Huawei ma hajnalban jelentette be, hogy egy texasi bíróságon megtámadja azt a tavaly augusztusban életbe lépett törvényt, amely az amerikai szövetségi ügynökségek és azok partnerei számára megtiltotta a kínai gyártók, így a Huawei és a ZTE termékeinek vagy szolgáltatásainak használatát az informatikai és távközlési rendszerek meghatározó és lényeges komponenseit illetően. A kereset szerint a hivatkozott nemzetbiztonsági kockázatokra a mai napig nem került napvilágra semmilyen bizonyíték, ennek hiányában pedig az alkotmánnyal sem összeegyeztethető az egyes cégek üzleti tevékenységének név szerinti korlátozása.

A Reuters beszámolója alapján a kereset megállapítja, hogy a Huawei eszközei és szolgáltatásai fejlett biztonsági eljárásokon mennek keresztül, nincsenek bennük hátsó kapuk, eltitkolt beépített elemek és más, szándékosanan előidézett sérülékenységek – ilyesmit hivatalosan sehol sem találtak abban a 170 orzágban, ahol jelenleg a kínai szállító termékeit használják világszerte. A Huawei szerint az amerikai kormányzat félrevezeti a közvéleményt, amikor arra a 2017-es kínai szabályozási változtatásra hivatkozik, amely az ottani szervezeteket együttműködésre kötelezi a kínai hírszerzéssel.

Az amerikai-kínai gazdasági iszapbírkózásról már nálunk is kötetekre való anyag gyűlt össze. Legutóbb éppen arról írtunk, hogy az Egyesült Államok a németeket is felszólította a Huawei elleni fellépésre, de a hivatalos berlini álláspont szerint nem megfelelő eszköz egy-egy szállító önkényes kizárása a közcélú hálózati infrastruktúra fejlesztéséből – annak ellenére, hogy az ottani piaci szereplők egy része éppen ezért lobbizik a német kormánynál. A nagy szolgáltatók, élen a Deutsche Telekommal, egyébként a Huawei jelentős ügyfeleinek számítanak; ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az 5G fejlesztések kapcsán globális piacvezetői szerepre törő Huawei a mostani beadványban nagyon szerény képet fest magáról, sőt kifejti, hogy csak kisebb részben származnak közvetlenül tőle azok az eszközök, amelyeken ott díszeleg a logója.

Nem jósolnak nekik nagy jövőt a bíróságon sem

Az amerikai törvényhozásban egyébként február elején jelent meg egy republikánus és demokrata szenátorok által közösen jegyzett törvényjavaslat is, amely kilátásba helyezi a ZTE ellen korábban hozott szankciók megújítását a Trump-adminisztrációval kötött korábbi megállapodások be nem tartására hivatkozva. A vállalat által képviselt konkrét fenyegetésekre itt sem mutattak be bizonyítékokat, az amerikai tisztviselők a kínai szabályozásra hivatkoznak, illetve arra, hogy a kínai vállalatoknak nincsenek megfelelő eszközeik arra, hogy ellenálljanak a pekingi politikai döntéseknek.

A hírügynökség a Huawei mostani keresetével kapcsolatban olyan jogi szakértőket idéz, akik szerint a vállalatnak nem lesz rá sok esélye, hogy sikerre vigye az ügyet a bíróságon. Ez egyrészt a kongresszus jogosítványiból következik, ahol a kínai szállítók kizárásával kapcsolatban meglehetős egyetértés tapasztalható, másrészt az ügyet a Kaspersky Lab tavaly év végi ítéletéhez hasonlítják, amely – bár a texasi bíróságot ebben a tekintetben nem köti az előző döntés – egy nagyon hasonló esetben elmeszelte az oroszok panaszát az állami megrendelésekből való kizárás ellen.

A dolgot még tovább bonyolítja, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium január végén két különböző ügyben is vádemelést javasolt a Huawei Technologies, annak egyes leányvállalatai, illetve a Huawei pénzügyi vezetője ellen. Meng Van-csout, aki mellesleg a cég alapítójának lánya, decemberben tartóztatták le Kanadában az amerikai hatóságok kérésére, amit pedig nem csak heves kínai tiltakozás, de válaszlépések is követtek. Ezek közül a legutóbbi két kanadai állampolgár letartóztatása volt, akiket a héten kínai államtitkok lopásával vádoltak meg.