Kedden Angela Merkel német kancellár egy Japánban tartott előadás során kifejtette: az 5G hálózatfejlesztések kapcsán Németország garanciát vár a Huaweitől arra vonatkozóan, hogy a vállalat nem továbbít felhasználói adatokat a kínai államhoz. Ez a kancellár szerint egyben feltétele is lesz annak, hogy a telekommunikációs eszközöket gyártó cég részt vehessen a vonatkozó beszerzésekben. Arról, hogy a Huawei (vagy bármely más szállító) milyen garanciákkal tudná megnyugtatóan kizárni az állami hozzáférések elméleti lehetőségét, nyilvánvalóan nem volt szó.

Egy nappal később, szerdán már az illetékes német kormánytagok is megkezdték a téma tárgyalását. A Reuters beszámolója német lapokat idéz, amelyek szerint a szövetségi távközlési szabályozó és a kiberbiztonságért is felelős kormányhivatal által összeállított jegyzék, a minősítésekre vonatkozó szabályok és egy Kínával kötött, a kémkedést tiltó egyezmény kerül terítékre, amelyeket a kormány összességében elegendőnek tart az 5G hálózatok biztonságához.

A németek a szabályokban hisznek

A munkában állítólag három nagy távközlési szolgáltató is részt vesz a piacvezető Deutsche Telekom technikai és megfelelőségi javaslataival, amelyek között szerepel egy állami ellenőrzés mellett működő, független kutatóintézet felállítása a kritikus infrastruktúra fejlesztéséhez használt eszközök előzetes vizsgálatára. A lapok kormányzati forrásai ugyanakkor azt is világossá tették, hogy a március végi 5G tenderek kapcsán most még nem várható végleges döntés.

Az Egyesült Államok eközben ismét a világ legnagyobb hálózati eszközgyártójának állítólagos kockázataira figyelmeztette az Európai Bizottságot és a belga kormányt egy brüsszeli megbeszélésen. Ugyancsak a Reuters számolt be róla, hogy forrásai szerint az USA prioritásként kezeli a kínai szállítók és az uniós államok kapcsolatát, tekintve, hogy az EU tagállamai legnagyobb részben az amerikaiak katonai szövetségesei, így döntéseik közvetve az USA nemzetbiztonsági érdekeire is hatással vannak.

Bár a Huawei vagy a ZTE által képviselt fenyegetésekre konkrét bizonyítékok továbbra sem láttak napvilágot, a hírügynökség riportjában idézett amerikai tisztviselő a kínai szabályozásra és annak utóbbi időben történt változásaira utalt, kiemelve, hogy az egypártrendszerben irányított országban működő vállalatoknak egyszerűen nincsenek megfelelő eszközeik, hogy ellenálljanak a Pekingben hozott akármilyen döntéseknek.

Ha van rajtuk sapka, akkor azért...

Emellett szóba kerültek azok a jelentések, amelyek más országokban is minimum vegyes képet festenek a Huawei korábban telepített eszközeiről. Ilyen volt például a brit kormányzat által felállított, Huawei Cyber Security Evaluation Centre (HCSEC) nevű felügyelőtestület tavaly nyáron kiadott anyaga, amely technikai problémákat azonosított a Huawei műszaki terevzési folyamataiban, és csak "korlátozott biztosítékokat" lát a kockázatok kielégítő kezelésére.

Az amerikai törvényhozásban egyébként éppen kedden jelent meg egy új törvényjavaslat, amelyet republikánus és demokrata szenátorok közös csoportja jegyez, és amely a ZTE ellen korábban hozott szankciók megújítását helyezi kilátásba a szövetségi törvények és a Trump-adminisztrációval kötött korábbi megállapodások be nem tartására. A javaslat minössze néhány nappal azután látott napvilágot, hogy Washingtonban egy felső szintű kínai delegáció tárgyalt az új keletű kínai-amerikai kereskedelmi háború elsimításáról.

A gazdasági iszapbirkózásról és ebben a Huawei szerepéről már nálunk is kötetekre való anyag gyűlt össze. Ahogy a különutas német politikával kapcsolatban korábbanis írtuk, az USA Berlint is felszólította a Huawei elleni fellépésre, ám a hivatalos német álláspont szerint a fejlett digitális világban nem megfelelő védelmi mechanizmus egyik vagy másik szállító önkényes kizárása a közcélú hálózati infrastruktúra fejlesztéséből. Közben a német piaci szereplők egy része éppen ennek az ellenkezőjével lobbizik a német kormánynál.

A nagy szolgáltatók, élen a Deutsche Telekommal, pillanatnyilag a Huawei jelentős ügyfeleinek számítanak, bár a The Wall Street Journal szerint már a DT-nél is felmerült a beszerzési stratégia felülvizsgálata. A kínai nyomulás pedig általánosságban a német kormányt is aggasztja, nem véletlenül akarják szigorítani az Európán kívüli befektetők tulajdonszerzését a biztonsági szempontból kiemelt vállalatokban.