Donald Trump egy héttel ezelőtt vetette fel, hogy nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiebrudalja a kínai tulajdonban lévő népszerű közösségi alkalmazást, a TikTokot. Az Egyesült Államok regnáló elnöke akkor azt is mondta, hogy már másnap elintézi az ügyet. Ha akkor nem is, de végül ottani idő szerint tegnap késő este valóban beváltotta ígéretét az újraválasztásán dolgozó politikus.

45 napjuk van

Trump ráadásul nem is egy, hanem két tiltó rendelkezést is aláírt. A korábbi megnyilatkozásokban célkeresztbe került TikTok mellett a WeChat csevegőprogram is a nem szívesen látott idegenek kategóriába került. Az indoklás nagyjából mindkét esetben ugyanaz. A programok olyan jellegű és mennyiségű személyes adatokat gyűjtenek be a felhasználókról, amelyek alkalmasak lehetnek amerikai állampolgárok profilozására, nyomon követésére, illetve akár zsarolására is, mivel az amerikai álláspont szerint a Kínát sok évtizede irányító kommunista párt gyakorlatilag bármilyen információhoz hozzájuthat az ezeket az alkalmazásokat tulajdonló vállalatoktól.

Az intézkedés közvetlen következményeként sem amerikai cégek, sem állampolgárok nem kerülhetnek üzleti kapcsolatba az említett alkalmazásokkal, illetve azok tulajdonosaival. A rendelet viszont nem azonnal, hanem 45 napos határidővel lép életbe, azaz szeptember 20-án élesedik a tiltás. Hogy ez utóbbi egészen pontosan mit is jelent majd a gyakorlatban, arról még az amerikai lapok is csak találgatnak, ugyanis a jogszabályokból és a mostani rendeletből nem teljesen világos, mit lehet, és mit nem. A legvalószínűbb azonban az, hogy ha minden így marad, akkor a Google és az Apple is arra kényszerül, hogy eltávolítsa alkalmazásáruházából a feketelistázott appokat.

Sűrű hét volt

Ahogy a bevezetőben említettük, a TikTok ellen indított utolsó roham nagyjából egy hete kezdődött, de a nyomásgyakorlás már korábban megindult. Mike Pompeo külügyminiszter például azt mondta, hogy csak az töltse le az alkalmazást, aki szeretné személyes adatait a kínai kommunista pártra bízni. Ugyanakkor bármennyire is eltökéltnek tűnt Trump pénteken, szombaton nem történt hivatalos lépés az alkalmazással szemben. A Fehér Ház szóvivője kérdésre válaszolva a vasárnapot vagy a hétfőt jelölte meg új időpontnak. Hogy aztán végül abból se legyen semmi.

Jöttek viszont további sztorik a sajtótól. Ezek közül az a variáció tűnt a legvalószínűbbnek, hogy a TikTok tulajdonosa, a ByteDance teljes amerikai üzletrészét leválasztja magáról. A Reuters arról írt, hogy a TikTok által megszerzett és tárolt személyes adatok a Microsofthoz kerülnének, ám a lap írásából az nem volt világos, hogy magát a céget is Redmond veszi-e meg. Vasárnapra viszont érkezett a Microsoft bejelentése, amiből kiderült, előzetes tárgyalásokat folytatnak a TikTok bizonyos szeletével kapcsolatban. A cég néhány patrióta lózung mellett még annyit közölt, hogy a tárgyalások lezárásáig (várhatóan legkésőbb szeptember közepéig) nem kíván többet nyilatkozni az ügyben.

Kormányzati oldalról nem voltak ennyire zárkózottak a szereplők. A Trump-adminisztráció egyik kereskedelmi tanácsadója, Peter Navarro a CNN-nek adott interjújában azt is bedobta, hogy a Microsoftnak meg kellene szabadulnia minden kínai érdekeltéségtől, ha valóban felvásárolja a ByteDance tengerentúli üzletét. Közben Donald Trump sem pihent, és újabb követeléssel állt elő: az elnök egy sajátos logika mentén arra jutott, hogy az esetleges Microsoft-felvásárlás értékének egy jelentős része az amerikai államot illetné, mivel végső soron az teszi lehetővé a tranzakciót.

A kínai sajtóban ezalatt harcias írások jelennek meg, amelyeknek az az üzenete, hogy Kína nem fogja eltűrni egy hazai technológiai cég egyszerű lenyúlását. Az állami hátterű lapok szerint az országnak megvannak a megfelelő eszközei, hogy válaszoljon rá, ha az amerikai fél komolyan gondolja a mostani "kirakati betörést".

Felgyújtja a kertet, hogy ne érezzék az odaégett steak szagát?

A két nagyhatalom között amúgy sem felhőtlen viszonyt újabb mélységekbe ránthatja az elnök mostani akciója. Egyelőre megtippelni sem könnyű, milyen válaszlépéseket, kiszélesedő gazdasági szankciókat hozhat a két alkalmazás kitiltása, de az biztos, hogy mindez csak tovább növeli a világgazdaságban a bizonytalanságot. Mindezt a koronavírus-járvány kellős közepén, egy olyan helyzetben, amikor bőven van más miatt is aggódniuk az embereknek és a piaci szereplőknek.

Mindenesetre a lépés mögötti politikai motiváció egészen világos. A novemberi újraválasztására készülő elnök rendkívül szerencsétlenül kezelte mind a Covid-19 ügyét, mind a nyár elején felerősödő Black Lives Matter-mozgalmat. Ennek következtében népszerűsége fényévekre került kihívójától. Így Trumpnak most nincs más választása, mint olyan hangosan csörtetni a kardjával, hogy az valamennyire elfedje a belpolitikájával kapcsolatos negatív hangokat.