Válaszul a Trump-kormányzat korábbi szigorító intézkedéseire Peking komoly lépésre szánta el magát, aminek következményei kellemetlenül érinthetik például a HP-t, a Dellt és a Microsoftot is.

Born in the USA

A kínai vezetés utasításba adta minden kormányhivatalnak és állami intézménynek, hogy mindenféle külföldi számítástechnikai eszköztől és szoftvertől meg kell szabadulni három éven belül. Mivel a hatalmas országot óriási állami apparátus igyekszik kontroll alatt tartani, így nem nehéz elképzelni, milyen hatalmas megrendeléskiesésről van itt szó azoknál a cégeknél, amelyek rendszeres beszállítói voltak az érintett szervezeteknek.

Habár a nacionalista húrok pengetése egyáltalán nem áll távol a kínai kormányzattól, a két szuperhatalom között kirobbant gazdasági háború óta ez az első közvetlen utasítás azzal kapcsolatban, hogy milyen típusú eszközökben gondolkodhatnak az ország intézményei.

Adok és kapok

A lépés természetesen logikus következménye a hasonló amerikai törekvéseknek. A tengerentúlon ugyanis sorra születnek meg a rendelkezések arról, hogy közelebbről meg nem nevezett nemzetbiztonsági okokból kikkel és milyen termékek esetében nem lehet üzletelniük az amerikai állami intézményeknek, illetve versenypiaci szereplőknek.

Az persze már csak egy érdekes adalék, hogy a kínai fél pontosan azzal az indokkal támadta ezeket az amerikai szigorításokat, hogy a globális kereskedelem korszakában káros és mellesleg teljes nonszensz az a gyakorlat, ha valaki származási ország szerint korlátozza területén a felhasználható termékek körét. A most nyilvánosságra került rendelkezéssel viszont pontosan ugyanezt teszi a kínai kormány is.

A 3-5-2-es formáció 

Gyors előzetes becslések szerint nagyjából 20-30 millió számítógépet érinthet az intézkedés. Várhatóan a csere hullámokban történik majd. Elemzők azt valószínűsítik, hogy jövőre az érintett eszközök 30 százaléka lesz lecserélve, két év múlva további 50 százalék, majd a maradék 20 százalék 2022-ben eshet át a kötelezően előírt "tisztulási folyamaton".

A megbecsült mennyiség egyébként azért tűnhet alacsonynak, mert azt követően, hogy a Lenovo megvásárolta az IBM PC-s üzletágát, a használatban lévő állomány nagy többsége már hazai szállítóhoz kötődik. Ettől függetlenül a függetlenedési törekvések végigvitele meglehetősen ambíciózusnak tűnik, mivel azok nem csak a vasakat, hanem az azokon futó szoftvereket is érintik.

Utóbbiakat pedig lényegesen nehezebb leváltani - mint ahogy erre jó példával szolgál a Huawei esete, amelynek most kell valahogy megoldania azt a helyzetet, hogy új eszközeiken már nem futhatnak a Google dedikált androidos alkalmazásai. Igaz ugyan, hogy a Microsoft készített egy speciális, az ottani kormány számára megfelelő Windows 10-változatot, ám a sajtóértesülések szerint az idei direktíva alapján azt is le kell cserélni valamilyen belföldi megoldásra.