Már meg sem lepődött a világsajtó a Huawei-saga újabb fordulóján: a G20-as országok csúcstalálkozóján Donald Trump, miután tárgyal Hszi Csin-ping kínai elnökkel, bejelentette, hogy részben feloldja a Huawei elleni szankciókat. Ennek értelmében az amerikai cégek ismét szállíthatnak technológiai termékeket a kínai távközlésieszköz-gyártó cégnek, valamint leányvállalatainak.

Emellett szintén jó hír az amerikai cégeknek – és persze a kínaiaknak is –, hogy ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a két ország képviselői, hogy megpróbálják rendezni kereskedelmi vitájukat, és emiatt az amerikai elnök a büntetővámok bevezetését is elhalasztja.

Mint a CNN írja Trump többek között arra hivatkozott, hogy az amerikai cégek, melyek nagy mennyiségben adnak el termékeket a Huawei-nek, elégedetlenek voltak a döntéssel. Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy ezek olyan termékek, melyek nem jelentenek nagy nemzeti biztonsági kockázatot. (Arról már nem tett említést, hogy az amerikai techvállalatok is minden jogi eszközt bevetettek, hogy kijátsszák a rendeletet.)

A Reutersnek a Fehér Ház egy magas rangú tisztségviselője annyival árnyalta az elnök kijelentését, hogy az engedély csak a világszerte széles körben elérhető termékekre vonatkozik, a nemzetbiztonságilag érzékeny termékekre továbbra is érvényben marad a tiltás. Ezt erősítette meg a Fox News hírtelevíziónak az amerikai Nemzeti Gazdaságpolitikai Tanács (National Economic Council) elnöke, Larry Kudlow is. Kudlow vasárnapi nyilatkozatában hangsúlyozta: ez nem általános mentesség. Továbbra is a kormány felügyeli azt, hogy mit lehet eladni és mit nem a Huaweinek.

A Techcrunch arra hívja fel a figyelmet, hogy bár ez összességében jó hír lehet az érintett vállalatoknak  – a Huaweinek és amerikai partnereinek egyaránt –, az a bizalom, amely a konfliktus kitörésekor volt, valószínűleg nem áll helyre.

Ki nyer ma, és ki holnap?

Május közepén láncreakciót indított el Trump rendelete, amely lehetővé tette, hogy a kormányzat nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megtiltsa amerikai cégnek bizonyos külföldi termékek vásárlását. Majd hamarosan jött az, hogy a tiltólistára került cégekkel egyáltalán nem lehet üzletelni, azaz bizonyos termékeket, alkatrészeket eladni sem lehet számukra.

A rendelet hatására a fél Szilícium-völgy felfüggesztette üzleti kapcsolatát a kínai vállalattal. A Google például bejelentette, hogy nem ad Androidot, hasonlóan nyilatkoztak az amerikai csipgyártók (Broadcom, Infenion, Intel, Qualcomm stb.) is. Majd jött a processzorfejlesztő és a licenceit értékesítő ARM, amely erős ütést vitt be a kínaiaknak, amikor bejelentette, hogy megszakítja az üzleti kapcsolatot a kínai telefongyártóval.

A lavina tehát annak ellenére beindult, hogy az amerikai kormány – látva a rendelet gyors hatályba lépése miatt kialakult problémákat – ideiglenesen 90 napra felfüggesztette a végrehajtást.

A védelmi mechanizmus beindult

Az előzmények és a történet meglehetősen éles fordulatai (a témával foglalkozó cikkeinket itt találja) ismeretében egyáltalán nem biztos, hogy Trump mostani kijelentésével lecseng a konfliktus. Ráadásul a kialakult helyzet hosszabb távon egyáltalán nem az amerikaiaknak kedvez.

A kínaiak ugyanis már régóta készülnek arra, hogy a technológiai iparukat felnövesszék az amerikai szintre. A cél eléréséhez nem válogatnak a fegyverekben, számolatlanul öntik a pénzt az ágazatba, és technológiával fizettetik meg a külföldi cégekkel, ha azok meg akarják vetni lábukat a kontinensnyi országban. Kína több éve dolgozik saját csipgyártásának megerősítésén, amihez rendelkezik is több kulcsfontosságú nyersanyaggal. Emellett szoftverfronton is készülnek az önálló életre. A Huawei maga is évek óta fejleszt egy saját operációs rendszert. A szankciók bevezetésének hatására ezek a fejlesztések felgyorsultak, és nem valószínű, hogy most csak azért lassítanák, mert Trump visszafogottabb lett.