Éppen tegnap számoltunk be róla, hogy a Reuters híradása szerint már tucatnyi amerikai távközlési szolgáltató tárgyal a Nokiával és az Ericssonnal a Huawei hálózati berendezéseinek lecseréléséről az európai gyártók termékeire. Mivel egy ideje már benne volt a levegőben a kínai távközlési szállítók teljes kitiltása az amerikai piacról, a szolgáltatók állítólag hosszú ideje egyezkednek a két európai gyártóval. A legfőbb kérdést természetesen az árak jelentik: a kínaiak az elemzők szerint akár 30-50 százalékkal jobb árakat tudnának adni, ami köszönő viszonyban sincs a piaci realitással.

Egyelőre úgy tűnik, hogy az amerikai szankciók várható hatásai nem csak a kínai vállalatokat, hanem a velük üzletelő amerikai társaságokat is súlyosan érintik. Bár a dolgok jelenlegi állása szerint a Huawei saját maga is a bevételnövekedés teljes lenullázódását prognosztizálja, a cég amerikai kereskedelmi partnerei, mint a Google, a Qualcomm vagy az Intel, ugyancsak a tiltások enyhítéséért lobbiznak. Tavaly a Huawei önmagában is 70 milliárd dollár értékben rendelt komponenseket nemzetközi partnereitől, ebből pedig 11 milliárd közvetlenül az amerikai cégekhez folyt be.

Újra áramlanak a dollármilliók

A The New York Times egyik friss riportja alapján a Egyesült Államokban működő csipgyártók folyamatosan keresik a módját, hogy miként tudnák megkerülni a kereskedelmi korlátozásokat. A lap forrásai szerint az Intel vagy a Micron is kidolgozott olyan módszereket, amelyek révén elkerülheti, hogy egyes termékeit amerikai gyártmánynak címkézze. Ehhez olyan kiskapukat használnak ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a tengerentúlon gyártott árucikkeket bizonyos körülmények között kivonja a tilalom alól – sőt a NYT arról is beszámol, hogy az ilyen komponensek szállítását már hetekkel ezelőtt újra megkezdték a Huawei felé.

Ez nem csak az Egyesült Államokban működö vállalatoknak jelent bevételt, de a Huawei számára is létfontosságú ahhoz, hogy lényeges fennakadások nélkül teljesíthesse az okostelefonokra vagy szerverekre kapott megrendeléseket. Ugyanakkor a NYT anyagából az is kiderül, hogy a Trump-adminisztrációnak milyen nehéz dolga van, ha ténylegesen érvényesíteni akarja a tavasszal elfogadott szankciókat, emellett pedig bemutatja, hogy a globális elektronikai iparág és a világkereskedelem folyamatai milyen szoros kapcsolatok hálózatából áll.

A korlátozások a Huawei termékeiben használt technológiákra vonatkozóan csak augusztus közepén élesednek, a kínai gyártó által vásárolt fizikai komponensekre azonban már most is érvényben vannak. Azt, hogy egész pontosan mit lehet és mit nem lehet Kínába szállítani, maguk a gyártóvállalatok, sőt sok esetben az amerikai kormánytisztviselők sem tudják pontosan megállapítani – ennek oka egyrészt az, hogy a céges jogászoknak időre van szüksége, amíg kibogozzák a rendelkezések konkrét hatályát, másrészt az ellenőrzést végző hivatalnokok sem minden esetben ugyanúgy állnak a szabályok érvényesítéséhez.

Pandúrból lesz a legjobb tanácsadó

A különféle termékeket és különböző ellátási láncokat tekintve nincs két egyforma cég, így minden esetben aprólékosan értékelik, hogyan egyeztethetők optimális módon az üzleti célok és a megfelelőségi követelmények. A hatóságok ráadásul nem sietnek tisztázni a felmerülő kérdéseket a hét végén Japánban rendezendő G20-as találkozó, illetve Donald Trump és Hszi Csin-ping ott esedékes tárgyalásai előtt. A hivatalos közlemények mindkét oldalon nagy várakozásokról szólnak a vitás kérdések rendezését illetően, de az is világos, hogy előre senki sem akarja rontani saját tárgyalási pozícióját.

A NYT riportja szerint egyébként az amerikai kereskedelmi minisztérium volt munkatársai is tanácsadóként segítik az ottani technológiai cégeket a szankciók hatékony megkerülésében. Egy olyan csipet például, amelyt nem az USA területén gyártottak, és nem tartalmaz olyan technológiákat, amelyek kiadása nemzetbiztonsági kockázatnak minősül, a megfelelő úton simán el lehet adni a Huawei-nek vagy bármely más kínai megrendelőnek. A megfelelő út itt olyasmit jelent, hogy az amerikai szállító nem nyújthat a tengerentúlon gyártott termékeihez támogató szolgáltatásokat.

A jogászok szerint az ilyen esetekben nincs semmilyen kétértelműség, annak ellenére, hogy maga a szabályozás "ezotérikusnak" tekinthető. A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának elnöke ugyanakkor nyugtalanítónak nevezte, hogy amerikai vállalatok volt magas beosztású kormánytisztviselők segítségével kerülik meg a tilalmakat és a tiltó rendelkezések gyakorlati érvényesítését. Maguk a vállalatok viszont nem csak az aktuális bevételkieséstől félnek, hanem attól is, hogy temékeiknek bizonyos esetekben létezik alternatívája, így például a Micron kínai piacát könnyen megszerezheti magának a dél-koreai Samsung vagy az SK Hynix.

A nyomás a kínai kormány részéről is fokozódik: a hónap elején ott is készült egy lista a "megbízhatatlan szervezetekről", a központi gazdaságtervező szervezet pedig magához rendelte biznyos külföldi szállítók (így a Microsoft, a Dell vagy az Apple) képviselőit, büntetéseket helyezve kilátásba és az amerikai kormányzatnál való fokozott lobbitevékenységre szólítva fel őket. Mindeközben az Egyesült Államok egymás után gyártja az újabb korlátozásokat, nyiván nem függetlenül a küszöbön álló G20-as találkozótól. Néhány napja tokkal-vonóval letiltották a szuperszámítógépekhez kapcsolódó exportot, arra hivatkozva, hogy az amerikai technológiával kiépített számítási kapacitást katonai és az USA politikai vagy biztonsági érdekeit sértő célokra használhatják. Az új listára öt nagy kínai cég került fel, amelyek ennek értelmében nem juthatnak hozzá az Intel, az AMD, az Nvidia vagy az IBM máshonnan nem beszerezhető csipjeihez és összeszerelt egységeihez.