Az Egyesült Királyságban hosszas huzavona után január végén született hivatalos állásfoglalás a Huawei szerepéről az 5G hálózati infrastruktúra kiépítésében, ami a kormányszóvivő szerint az Egyesült Királyság helyzetét figyelembe véve próbált reflektálni az ország előtt álló kihívásokra. Ez a gyakorlatban annyit tett, hogy a magas kockázatúnak minősített gyártók (a Huaweit külön nem nevesítve) részt vehetnek ugyan a fejlesztésekben, de csak a rendszer peremén megjelenő komponensekre, és így is az összes eszköz 35 százalékának erejéig kaphatnak megrendeléseket.

A kiszámított kompromisszumnak tartott döntést egyfelől szigorú korlátozásként próbálták volna meg eladni Washington felé, miután az Egyesült Államok rábeszéléssel és fenyegetésekkel is igyekszik meggyőzni szövetségeseit, hogy zárják ki az 5G hálózatok építéséből a kínai technológiát. Másfelől a terv megfelelhetett volna a hazai operátoroknak is, amelyek hálózati infrastruktúrájukban már jelen vannak a Huawei eszközei, és ebben a formában a kínai vállalat is megnyugtatónak nevezte, hogy ügyfeleivel együtt tovább folytathatja az Egyesült Királyságban az 5G hálózat kiépítését.

Ahogy szinte azonnal kiderült, a kölcsönös engedmények nem mindenhol arattak osztatlan sikert. A Fehér Ház álláspontja szerint a megbízhatatlan beszállítók esetében nincs biztonságos opció a hálózatok bármely elemének ellenőrzésére, és a Financial Times arról is beszámolt, hogy Donald Trump amerikai elnök telefonon dühöngött egy sort Boris Johnson brit kormányfőnél. Az USA-ban kongresszusi képviselők sora tette világossá, hogy a döntésnek következményei lesznek az amerikai-brit kereskedelmi megállapodás tárgyalásakor, de a Johnson vezette konzervatív párton belül is egyre többen lázadoznak, különösen a koronavírus-helyzetben meghozott kínai politikai döntések nyomán.

Már nem szeretik annyira egymás tempóját

A múlt hét végén már a The Guardian, a The Telegraph és más lapok is arról számoltak be, hogy a brit miniszterelnök a korábbi döntéshez képest a Huawei részesedésének fokozatos csökkentésére készül az 5G-s beszerzésekben. Ez azt jelentené, hogy 2023-ig nem 35 százalékra, hanem egyenesen nullára szorítanák le a kínaiak (illetve megint csak pontosabb meghatározás nélkül a magas kockázatú szállítók) megrendeléseit, mivel a helyi riportok alapján Johnson már úgy látja, hogy a nagyjából 50 átszavazó konzervatív képviselővel az eredeti javaslat szinte biztosan elbukna a soron következő képviselőházi szavazáson, nagyban megváltoztatva a korábbi, márciusi erőviszonyokat.

A Business Insider összefoglalója kiemelii Dominic Raab külügyminiszter áprilisi nyilatkozatát, amely szerint az Egyesült Királyság és Kína viszonya a járvány lecsengésével nem fog visszazökkenni az addig megszokott mederbe, a "China Research Group" néven hivatkozott konzervatív parlamenti csoport pedig ugyancsak a Huawei-megállapodás felülvizsgálatát követeli. A lap ezzel kapcsolatban a csoport elnökét idézi, aki úgy látja, hogy a járványhelyzet kínai kezelésének erre az ügyre is mindenképpen hatása van, és ez értelemszerűen megnehezíti a Huawei helyzetét. Kína a maga részéről hidegháborús gondolkodással vádolja az érintett brit képviselőket, az ország londoni nagykövete pedig május elején arra figyelmeztetett, hogy egyes brit politikusok meg akarják mérgezni a két ország viszonyát, amikor a volt Szovjetunióhoz hasonlítgatják Kínát.

Ahogy nemrég beszámoltunk róla, az amerikaiak eközben éppen bizonyos lazításonkon dolgoznak, amennyiben a kereskedelmi korlátozások miatt az ottani cégek látványosan háttérbe szorultak az 5G-vel kapcsolatos nemzetközi szabványokról szóló munkában. A Huawei ugyanis ezen a területen megkerülhetetlen szereplő, az amerikai technológia cégeknek viszont korántsem világos, hogy az ilyen szakmai megbeszéléseken milyen információkat oszthatnak meg. A Reuters szerint a kereskedelmi minisztériumban már készül az a rendelkezés, amely jól meghatározott feltételek mellett úgy is lehetővé tenné a közös munkát, ha ott ülnek az asztalnál a Huawei vagy a tiltólistán szereplő más cégek delegáltjai.