Előfordulhat, hogy pont az a probléma a gátja a mesterséges intelligencia bevezetésének, aminek a megoldására használni szeretnénk. Tipikusan ilyen terület az IT-üzemeltetés: az IT mesterséges intelligenciával egyszerűsítené az üzemeltetés bonyolult folyamatait, ám ebbéli törekvését épp a felszámolandó technológiai "káosz" akadályozza.

Ez sokakat meglep, pedig voltak baljós előjelek. Mintegy két évtizede a vállalati IT leggyakrabban használt kifejezése a transzformáció. A 2000-es évek első felében mindenki SOA architektúrába (emlékszik még egyáltalán valaki a Service-Oriented Architecture, azaz szolgáltatásorientált architektúra fogalmára?) transzformálta a siló rendszereit. Aztán jött az on-premise rendszerek felhős rendszerekké alakítása és vele az API-k elburjánzása; manapság pedig a hierarchikus IT-szervezetek alakulnak agilissá. Minden transzformáció egyik nagy ígérete, hogy egyszerűbbé, átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi az IT-t, a rendszereket és a folyamatokat egyaránt.

Ez eddig nem jött be, sőt!

Ma a mesterséges intelligenciáról gondolják sokan, hogy átvágja a gordiuszi csomót. Kutatások sora igazolta, hogy az MI-t bevezető cégek jelentős többségének egyik elvárása, hogy az új technológia javítsa az IT-rendszerek működési hatékonyságát, például automatizálással. Ám egyelőre nem tudja kifejteni jótékony hatását, és az akadály pont az, aminek a megszüntetését várják tőle, véli az F5 Networks vezető szofvermérnöke, Raghav Potluri a CIO.com felületén publikált véleménycikkében.

A problémának több eredője is van. Hiányoznak az MI-alapú automatizáció bevezetéséhez az erőforrások, mert az üzemeltetőket teljesen leköti a folyamatos tűzoltás. Hiányzik a belső tudás (a szervezetek több mint fele panaszkodott erre az F5 egy felmérése szerint). Áttekinthetetlenül komplexekké váltak a rendszerek. Erre utal az is, hogy egy másik felmérés szerint az üzemeltetésen dolgozók többsége jelentős problémának tartja az API-k gáttalan szaporodását. Mindezek akadályozzák az üzemeltetőket abban, hogy ne csak az azonnal megoldandó részproblémákat lássák, hanem rendszerük egészét.

Párhuzam: a hibrid felhő

A történelem némileg ismétli önmagát. Amikor beköszöntött a hibrid felhő korszaka, a VMware megoldotta, hogy zökkenőmentesen lehessen kezelni a munkaterheléseket hibrid felhős infrastruktúrában. A piacon is sikeres megoldás azonban elég gyorsan rávilágított arra, hogy a "zökkenőmentes" és az "egyszerű" fogalmaknak nincs közük egymáshoz. Bár a munkaterheléseket központilag lehet menedzselni – ennyiben valóban egyszerűsített a VMware –, a komplexitást (minden felhőszolgáltató más API-t , biztonsági modellt, eljárásokat használ) nem csökkentette. Azaz egy probléma megoldódott, de egyből keletkezett tucatnyi másik: az API-k frissülése vagy egy új szolgáltató belépése-kiesése miatt rendszeresen újra kell "drótozni" mindent.

Nem megoldás a még több technológia, véli Potluri. Nem azok a szervezetek alkalmazzák sikeresen az MI-t az IT-üzemeltetés támogatására, melyek közel korlátlan forrásokból automatizálták szuperfejlett infrastruktúrájukat. Hanem azok, melyek az első lépést hátrafelé tették, és azt gondolták át, hogyan lehet egyszerűsíteni a működés alapjain. Azok, melyek nem egy új beszállító "mindent is megoldó" eszközének a bevezetésétől várták a csodát, mert belátták, hogy minden új eszköz növeli a komplexitást.

Az MI-alapú automatizálás bevezetését megelőzően érdemes konszolidálni, azaz minden fölösleget lefaragni: beszállítókból, rendszerekből, API-kból egyaránt. Ez persze nehéz, hiszen az üzlet sokszor körömszakadtáig ragaszkodik olyan megoldásokhoz, melyekhez ritkán nyúl, vagy esetleg soha nem használ (ám szereti tudni a lehetőséget, hogy akár használhatná is).

És végül, de nem utolsósorban elkerülhetetlen a szabványosítás, mert a káoszt nem lehet automatizálni.

A cikkben hivatkozott két kutatás:
The State of Application Strategy in 2025 »
The State of Application Load Balancing in 2025 »