A HCI platformok továbbra is virtualizáció egyik legfontosabb területének számítanak, folyamatos fejlődésük pedig az elmúlt időszakban is újabb képességeket nyitott meg a technológia alkalmazásában. A hiperkonvergens infrastruktúra a natív cloud technológiákkal egyre több lehetőséget kínál a virtualizált alkalmazások kezelésére, a műveletek leegyszerűsítésére és a virtualizált munkafolyamatok hatékony támogatására, a virtualizációs trendek között pedig kiemelt jelentőséggel bír a konténerizáció, így a Kubernetes-támogatás is a HCI- és a közvetlenül a hardveren futó (bare metal) telepítésekben.

A hiperkonvergens infrastruktúra alapvető elképzelése, vagyis a megfelelő komponensek virtualizációja és összeolvasztása a könnyebb kezelhetőség és a rugalmasság kedvéért, feláldozza ugyan a potenciális teljesítmény egy részét, de a HCI már a korai iterációkban is jól passzolt a kis- és közepes vállalkozások vagy a vertikális alkalmazások, mondjuk a virtuális asztali infrastruktúra (VDI) kiszolgálásához. Ez a rés azonban folyamatosan csökken a teljesítmény vonatkozásában, és a HCI ma már az alkalmazások kifejezetten széles körében nyújt egyértelmű előnyöket, sőt egyes szervezeteknél az alapvető adatközponti technológia szerepét is betölti.

A HCI a folyamatok egyszerűsítésének lehetőségével már gyökeret vert az adatközponti megoldások között, és kifejezetten alkalmas a virtualizált infrastuktúra működtetésére. A szerver-, a tároló- és a hálózatvirtualizációt követően már a konténervirtualizáció és a Kubernetes-integráció az új trend, ami a meghatározó szállítók termékeiben már meg is valósult. A hiperkonvergens infrastruktúra ezen a területen is nagy potenciállal rendelkezik, még ha ez nem is minden esetben egyértelmű vagy igazolható.

Nem mindig, de bármikor

A nyílt forrású, jellemzően Linux rendszerekkel futó Kubernetes egy konténeralapú alkalmazáskezelő program, ahol – szemben minden virtuális gépet (VM) különböző operációs rendszerekkel ellátó virtualizált infrastruktúrákkal – a konténerek sok közös komponenst használnak az alattuk dolgozó OS-ekkel. Ebből a szempontból tehát a virtualizáció semmiképpen sem látszik szükségesnek, és még annál is kevésbé tűnik gazdaságosnak, azonban a szakemberek több olyan körülményre is felhívják a figyelmet, ami megváltoztathatja ezt a képet.

Ilyen körülmény lehet, hogy nagyon kevés esetben kivitelezhető a konténeres környezetbe való gyors és 100 százalékos átköltözés: a virtuális gépeknek és a konténereknek a gyakorlatban sokszor és sokáig kell párhuzamosan működniük, sőt az is előfordul, hogy az adott alkalmazások véglegesen egy hibrid modellben maradnak. Itt egyes virtualizált komponensekhez (például egy VM-en futó régebbi adatbázis) kell elérhetőséget biztosítani a konténerizált applikációkban, aminek különböző indokai lehetnek, az elemek áttelepítésének nehézségeitől kezdve a migráció költségvonzatáig.

Egy másik tényező, hogy a Kubernetes a lényegét tekintve egy "orchestrator" szoftver, vagyis a konténerek vezérlésére, az alkalmazások telepítésének, skálázásának és menedzselésének automatizálására való. Ahhoz további storage vagy hálózati komponensekre is szükség van, hogy a klaszterek minden tekintetben a szervezetek igényeinek megfelelően működjenek, különösen ha az állapottal rendelkező alkalmazások kezeléséről van szó, amit ma már alapvetőnek mondanak a legtöbb Kubernetes-telepítés esetében is.

És ott van a megtérülés is

A HCI jelentőségét mindezek alapján a hibrid környezetek hatékony menedzselése adja az infrastruktúra egyszerűsítése mellett. A VMware válasza minderre a Kubernetes és a virtualizációs réteg, a hypervisor integrációja, ami a megfelelő esetekben hatékonyan biztosítja a virtuális gépek és a konténerek közös rendszerbe illesztésének előnyeit, és ilyen hozadéka lehet a másik vezető szállító, a Nutanix technológiailag eltérő, de az eredményét tekintve hasoló megközelítésének is – különösen, ha a licencdíjakkal sikerül úgy sakkozni, hogy egyértelműen kedvezőbbek legyenek egy komplex hibrid rendszer menedzselésének teljes költségénél (TCO).

A vállalati felhasználóknak tehát a Kubernetes alkalmazásában is ugyanolyan okokból lehet érdekes a hiperkonvergens infrastruktúra, mint amiért már jól bevált a virtualizált infrastuktúra működtetésében is. Ez jelentheti a már működő HCI platform kibővítését, de jelentheti egy különálló, dedikált HCI bevezetését is a Kubernetes kiszolgálására, attól függően, hogy annak milyen szerepet szánnak a céges informatikai stratégiában. Ezzel szorosan összefügg, hogy a vállalati infrastruktúra milyen kiterjedésű és milyen elvárt hatékonysággal kell dolgoznia; a vezető gyártók mindenesetre már megbízható megoldásokat kínálnak az átalakulások levezénylésére és a virtualizáció irányából a konténerizációt is megvalósító, hibridkörnyezetek felé való elmozdulásra.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a Tech Data támogatásával készült. Részletek »