Egy republikánus és egy demokrata párti szenátor közös törvényjavaslatban bővítené az elnök lehetőségeit és kötelességeit, hogy az eddiginél szisztematikusabban lépjen fel az amerikai technológiákra vadászó kínai szervezetekkel vagy személyekkel szemben. A tervezet értelmében a Fehér Háznak félévente egy listát kellene küldenie az illetékes kongresszusi bizottságoknak azokról a cégekről vagy magánemberekről, akiket az amerikai vonatkozású üzleti titkok sorozatos eltulajdonításával vádolnak, veszélyeztetve ezzel az Egyesült Államok nemzetbiztonsági és gazdasági érdekeit.

A törvényjavaslatban azt is szabályoznák, hogy az elnöknek milyen büntetéseket kellene kiszabnia az érintettekre, köztük azokkal a szankciókkal, amelyek befagyasztanák az illető amerikai vagyonát, vagy megtiltanák az ottani piaci szereplőknek, hogy üzleteket kössenek a korlátozások alá vont külföldi partnerekkel. A szabályozás természetesen külföldi, és nem kifejezetten kínai alanyokról szól, de a javaslatot jegyző szenátorok egyértelművé tették, hogy azzal közvetlenül a kínai fél megkérdőjelezhető gyakorlatai ellen lépnének fel az új technológiák megszerzésére.

A Reuters beszámolója szerint a törvény célja elsősorban az elrettentés lenne abban a tekintetben, hogy a benne meghatározott cselekményekkel szemben többé nem lenne esetleges a válaszlépés. Az amerikaiak hosszú ideje kárhoztatják Kínát amiatt, hogy szerintük nem védi megfelelően az amerikai szellemi tulajdont, sőt esetenként ellopja azokat vagy erőszakos technológiai transzfereket kényszerít ki. A kínai kormányzat ugyanakkor azzal vádolja Washingtont, hogy politikai okokból túlozza el az ipari kémkedés valódi súlyát, és az időről időre felmerülő vádakat is alaptalannak tartja.

Folyamatos nyomás alatt a kínai érdekeltségek

Donald Trump amerikai elnök az elmúlt években váltakozó hevességű kereskedelmi háborúba kezdett a kínai üzleti praktikákra hivatkozva, amelynek egyik leglátványosabb vetülete a Huawei kitiltása volt a tengerentúli piacról, illetve a szövetséges országok rábeszéléssel és fenyegetésekkel való győzködése, hogy az ottani 5G-s infrastruktúrafejlesztési projektekből is zárják ki a kínai szállítót. Egy tavaly novemberi szenátusi jelentés közben azt állapította meg, hogy az amerikai szövetséi ügynökségek túl lomhán reagálnak a hazai technológiák Kínába való átszivattyúzására, ezzel pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy kéretlenül is az amerikai adófizetők finanszírozzák a kínai gazdasági növekedést.

Kedden egy másik szenátusi jelentés azt is konstatálta, hogy az amerikai kormányzat az elmúlt két évtizedben elégtelenül végezte az USA-ban működő, kínai állami tulajdonban lévő telekommunikációs cégek ellenőrzését. Eszerint a Szövetségi Távközlési Hivatal (FCC), illetve az igazságügyi, védelmi és belbiztonsági minisztériumok képviselőiből létrehozott informális csoport (Team Telecom) is hibázott, amikor simán hozzájárult a China Telecom, a China Unicom és a Pacific Networks (ComNet) amerikai tevékenységéhez.

Az FCC még áprilisban rendelte el az amerikai igazságügy és más szövetségi ügynökségek kérésére, hogy a három operátor az aktuális nemzetbiztonsági kockázatok fényében indokolja meg, miért ne vonja vissza a nemzetközi távközlési szolgáltatások nyújtásáról szóló működési engedélyüket az Egyesült Állmok területén. A három vállalat természetesen azonnal cáfolta, hogy a kínai kormánytól vagy a Kínai Kommunista Párttól bármikor is az amerikai nemzetbiztonságot vagy rendvédelmet veszélyeztető utasításokat kapott volna, és felszólították a Szövetségi Távközlési Hivatalt, hogy bizonyítékok nélkül ne hozzon számukra kedvezőtlen döntést.