A múlt héten újabb fejezethez érkezett az Egyesült Államok és Kína immár több éve élénken dúló kereskedelmi csatározása. Ezúttal nem Amerikában jelentettek be újabb korlátozó rendelkezéseket, hanem a kínai parlamentben bólintottak rá egy olyna törvénymódosításra, amely a híradások szerint lényegesen kiszélesíti az eddig érvényben lévő exporttilalmi rendelkezéseket.

Ott is aggódnak a nemzet biztonságáért

A sajátságos politikai berendezkedésű Kínában nem szokás a szavazás előtt álló törvénytervezeteket közszemlére tenni, így egyelőre nem tudható pontosan, hogy mire is bólintottak rá pár napja a honatyák. A nyilatkozatok alapján viszont nagyon úgy tűnik, hogy az állampárt kezébe egy igen széles körben bevethető kereskedelmi fegyver került. 

A népi gyűlés által elfogadott jogszabály ugyanis viszonosság alapú tiltó rendelkezések meghozatalára ad lehetőséget a nemzetbiztonsági szempontból kiemelt területeken. Utóbbi eddig jellemzően a hadászati célú fejlesztések esetében merült fel, ám a mostani szövegben már szerepel a technológi és úgy általában az adatok témaköre is. Ezzel természetesen még inkább kibővül Peking mozgástere abban a tekintetben, hogy hol és milyen formában szeretne visszavágni.

Mint arról korábban beszámoltunk, Kínában még augusztus végén hoztak új szabályokat az MI-technológiák exportjára vonatkozóan, ami többek között lefedi az USA-ban kitiltással sújtott TikTok algoritmusát is az adatelemzésre épülő megoldásokon vagy az interaktív MI-interfészeken keresztül. A vonatkozó tranzakciók engedélyezésére 30 nap áll a kínai hatóságok rendelkezésére, ez pedig olyan eszközt ad a kormányzat kezébe, amelynek révén simán megfúrhatják a TikTok és más alkalmazások eladását, vagy egyszerűen csak elhúzhatják a folyamatot, hogy az kifusson az eladásokat kikényszerítő amerikai elnöki rendelet novemberi határidejéből.

Amerika ellen készült, de másoknak is fájhat

Az USA és Kína viszonya korábban sem volt felhőtlen, ám a kapcsolat azt követően változott kifejezetten ellenségessé, hogy tavaly tavasszal Donald Trump amerikai elnök - nemzetbiztonsági okokra hivatkozva - megtiltotta az üzletelést egy sor kínai vállalattal, köztük a mobilpiacon nehézsúlyú szereplőnek számító Huaweijel. És bár az eltelt időszakban voltak jelei az enyhülésnek, mostanra egyértelműen eszkalálódott a helyzet. Kínában például tavaly decemberben döntöttek arról, hogy az állami intézményeknek és kormányhivataloknak néhány éven belül meg kell szabadulni a külföldi technológiától. Az USA-ban pedig menetrendszerűvé váltak a két ország közötti kereskedelmi szálakat nyirbáló újabb és újabb intézkedések, törvénymódosítási javaslatok.

A csatározás egyik legfontosabb eleme az új generációs kommunikációs hálózatok körül zajlik. Az USA ezzel kapcsolatban kérlelhetetlennek tűnik, és nem csak saját területén, de a vele jó kapcsolatokat ápoló szövetséges országokban is igyekszik kigolyózni a Huaweit az éppen zajló 5G-s pályázatokból, fejlesztésekből. A múlt héten hozott kínai szigorítás viszont arra is lehetőséget adhat Pekingnek, hogy olyan országokat büntessen kereskedelmi szankciókkal, amelyek meghajolva az amerikai nyomásnak, kizárják a fejlesztésekből a távol-keleti cégeket.