Ahogy az várható volt, nem múlik el eseménytelenül az az időszak, amíg a nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva nemrégiben szankciókkal sújtott kínai alkalmazásoknál életbe lép az első körben szeptember 20-ra, majd később november 12-re módosított határidő. Donald Trump elnök rendelete ugyanis ekkortól tiltaná meg minden amerikai cégnek és állampolgárnak, hogy üzleti kapcsolatba lépjen a TikTok és a WeChat alkalmazásokkal, illetve azok üzemeltetőivel.

Nem várják feltartott kézzel

A TikTok fejlesztője, a Byte Dance azzal fordult bírósághoz, hogy az elnöki rendelet meghozatala előtt a kormányzat semmiféle érdemi tárgyalást nem volt hajlandó folytatni az ügyben. A cég beadványában az áll, hogy legalább egy éven keresztül igyekeztek asztalhoz ülni a Trump-adminisztrációval, hogy mindkét fél számára megfelelő módon rendezzék a felmerült biztonsági aggályokat, ám mindez a kormányzati passzivitás miatt sosem történt meg. A kínai nagyvállalat szerint a rendelet alapjául szolgáló vádaknak semmiféle valóságtartalma sincs, így a szankció kiszabása sem jogszerű.

A vállalat azt sem igazán tudja elfogadni, hogy az Egyesült Államok hivatalban lévő elnöke a cég esetleges értékesítésével kapcsolatos tárgyalásokban is igen aktív szerepet kezdett vállalni. Való igaz, azon kívül, hogy Trump személyesen beszélt a témáról a Microsoft vezérigazgatójával, az elnök egy sajátos logika mentén később arra jutott, hogy ha Redmond végigvinné a felvásárlást, akkor annak értékének egy jelentős része az amerikai államot illetné, mivel végső soron az teszi lehetővé a tranzakciót.

De nem csak a TikTok részéről érkezett bírósági beadvány. Kínai gyökerekkel rendelkező amerikaiak ugyanis a WeChat betiltásának megakadályozását próbálják szintén jogi úton elérni. A WeChat Felhasználók Szövetsége azzal érvel, hogy az elnöki rendelet szembemegy az amerikai alkotmány első számú kiegészítésével, amely a szabad véleménynyilvánítás jogát garantálja az ország polgárainak. A szövetség szerint a rendelet méltánytalanul jár el az Amerikában élő kínai közösséggel, amelynek tagjai alapvető platformként használják az alkalmazást a Kínában élő rokonokkal, barátokkal való kapcsolattartásra.

A beadvány szintén problémának tartja azt, hogy az elnöki rendelet szövegezése meglehetősen homályos, így egyáltalán nem tiszta, hogy pontosan milyen interakciók és tranzakciók esetében lép érvénybe a tiltó rendelkezés. Végezetül azt is szeretnék a bírósággal ellenőriztetni, hogy ha bármiféle veszélye is van annak, hogy amerikai állampolgárok adatai nem megfelelő kezekbe kerülnek, ezt kötelessége-e a kormánynak rendeleti úton megakadályoznia, vagy rá lehet ezt bízni az egyének saját döntésére.

Időt akarnak nyerni, nem háborút

A fenti jogi eljárások célja első körben egyértelműen az időhúzás lehet, hiszen azzal, hogy a bírósági döntésig sikerül felfüggeszteni az elnöki rendelet végrehajtását, már nagyon sokat nyerhetnek a kínai alkalmazások. Ezzel nem csak az alaposabb jogi felkészülésre nyílik lehetőség, de felmerül az esélye annak is, hogy az ügy elhúzodik addig, hogy már nem is Donald Trumpnak hívják az elnököt.

Trump hivatali éveiben eddig is elég erős hangsúlyt kapott a Kínával szembeni határozott fellépés, de a választások közeledtével mindez csak erősödni látszik. Ugyanakkor az elnöki szék másik aspiránsa, a demokrata Joe Bieden egyelőre óvatosabb, és érdemben nem szólalt meg a témában.