Öt cég, amely alapjaiban határozza meg a technológiai ipart: a Facebook, az Apple, a Microsoft, a Google és az Amazon. A CB Insights egy infografikán összefoglalta, hogyan zabálják fel a teljes technológiai ökoszisztémát.

Nagy, de nem a legnagyobb dealek

Az összegzésből kiderül, hogy miközben a világ legértékesebb tőzsdei vállalatairól van szó (az Apple az első 2100 milliárd dollárral, a harmadik a Microsoft 1770 milliárdos értékkel, a negyedik Amazon most 1590 milliárdot ér, az ötödik helyen álló Alphabet-Google 1410 milliárdot, a hetedik Facebook pedig 753 milliárdot), legnagyobb felvásárlásaik meg sem közelítik a felvásárlási csúcsokat. Minden idők legnagyobb dealjét a Vodafone ütötte nyélbe 2000-ben, 181 milliárd dollárt fizetett a Mannesmann AG-ért; a második pedig a Time Warner, amely ugyanabban az évben 165 milliárdot adott az AOL-ért. De a szorosan vett informatikai iparban is voltak őrült összegű felvásárlások, például 2015-ben a Dell 67 milliárdot adott az EMC-ért.

A FAMGA-cégek kevésbé látványosan vásárolnak. De a sok kicsi sokra megy, különösen technológiai szempontból. Az elmúlt 30 évben az öt vállalat együttesen több mint 800 kisebb-nagyobb céget zsákolt be. És mint a CB Insights cikke megjegyzi, a koronavírus-járvány miatt sem vettek vissza: az Apple és a Microsoft volt a legaktívabb, 2020 eleje óta 9-9 céget szereztek meg.

A világ informatikai piacát meghatározó ötök 32 olyan felvásárlást (ez akvizícióik kevesebb mint 4 százaléka) hajtottak végre történetük során, melynek értéke meghaladta az egymilliárd dollárt. Köztük voltak kiemelkedő értékűek is: a LinkedIn 26,2 milliárd dollárért, a Skype 8,5 milliárdért, a GitHub 7,5 milliárdért, a Nokia pedig 7,2 milliárdért lett a Microsofté, a Facebook 22 milliárdot adott a WhatsAppért, a Google 12,5 milliárdot a Motoroláért, az Amazon 13,7 milliárdot a Whole Foodsért...
 

Kattintson a képre a nagyobb mérethez!

Az 1+ milliárdos kategóriában a Microsoft volt a legaktívabb (12 felvásárlás). A Google 8 ilyen volumenű felvásárlással, míg a Facebook és az Amazon egyaránt 5-5-tel büszkélkedhet. Az Apple kifejezetten szerény volt ezen a téren, története során mindössze két ilyen értékű akvizíciója volt: a Beats Electronics 3 milliárdba, az Intel modemcsipgyártó részlege pedig egymilliárdba került Cupertinónak.

Volt néhány nagy bukta...

A nagy felvásárlások esetében a bukás kockázata is nagy, és most nem az olyan csalásgyanús esetekre gondolunk, mint a HP-Autonomy megállapodás. A Microsoft például valószínűleg hosszabb távon jó lóra tett a LinkedInnel, bár a 26,2 milliárdos vételárat lassan fogja visszatermelni az oldal. A Facebook hat év után próbálkozik azzal, hogy minél több pénzt keressen a WhatsAppon keresztül, ezek a sikertörténetek.

De például a Microsoft csúnyán lyukra futott a Nokiával, Satya Nadella pedig a kinevezése után gyorsan felmérte, hogy rá ebben az esetben már csak a romok mielőbbi eltakarítása vár.

A felvásárlásokból azonban szépen kirajzolódik, hogy az öt vállalat hogyan nyújtja ki a csápjait, és kebelezi be lépésről lépésre a kórbizniszével határos területeket, hogy még inkább megkerülhetetlen legyen a digitális térben. Már közel sem arról megy a vita, hogy melyik vállalat a legnagyobb felhőszolgáltató, hanem hogy a piacra lépő vállalatok kin keresztül jutnak felhasználókhoz, ügyfelekhez. És hogy itt milyen szerepet töltenek be a FAMGA-cégek, azt jól mutatja a Facebook meglehetősen arrogáns reakciója, amikor az ausztrál kormány törvénymódosítással próbálta csökkenteni a közösségi oldal médiatúlsúlyát.

Az USA-ban már elkezdtek mozgolódni a politikusok. A Google ellen tavaly novemberben indult egy gigaper. Az azonban mind az öt vállalat esetében visszatérő vád, hogy saját platformjaik erejét kihasználva károsan befolyásolták a piaci folyamatokat. Az esetleges versenytársaikat könnyen le tudják nyomni, hiszen piaci (túl)súlyuk miatt (lásd a fenti grafikont) nehéz mellettük érvényesülni, de ha valakinek mégis sikerülhetne, azt felvásárolják. Ezért is merült fel ötletként, hogy a felvásárlásokat a hatóságoknak utólag felül kellene vizsgálni.