Ami első látásra a felhasználási szabályok ártatlannak tűnő módosításának, pontosításának látszik, az tulajdonképpen a WhatsApp maradék önállóságának felszámolását jelenti a Facebook vállalatcsoporton belül. A közösségi média piacát uraló gigász ezzel bebiztosítja magát, hogy a felhasználók adatait üzleti céljai érdekében gyakorlatilag bármire felhasználhassa.

Eszed, nem eszed, ez van!

A több mint kétmilliárdos felhasználói bázissal büszkélkedő üzenetküldő alkalmazásban tegnap jelent meg a szabályok változásáról szóló értesítés. A mindössze néhány soros felugró üzenet mintegy mellékesen említi a "partnerség" intézményét más, szintén a Facebookhoz tartozó üzleti egységekkel.

Aki azonban többet szeretne a változásokról tudni, annak egy jogi bikkfanyelven megfogalmazott szövegtengerből kell(ene) kihámoznia a lényeget, ami leegyszerűsítve úgy fogalmazható meg, hogy a Facebook a WhatsApp-felhasználók minden értékes személyes, beazonosításra alkalmas adatát megoszthatja a cégcsoport egészével. Utóbbi célja elsősorban nyilvánvalóan az, hogy a pénzt termelő hirdetési rendszer képességeit tudják fejleszteni.

Az új érában többek között a felhasználók neve, profilképe, státuszbejegyzései, telefonszáma, kontaktlistája, IP-címe is bekerül a Facebook közös adatvagyonába. Ugyancsak összvállalati gondnokság alá kerülnek az alkalmazást futtató mobil eszközök különböző technikai paraméterei. A szabadon felhasználható adatok körébe esik majd az is, ha valaki a WhatsApp-on keresztül lép üzleti kapcsolatba egy harmadik féllel. Ilyen esetben például a szállítási cím és a vásárlások összege is a Facebook teljes portfóliójának a rendelkezésére áll.

Bár ezeket a változásokat már tavaly nyáron belengette a cég, az akkor vázoltakhoz képest van egy lényeges különbség: a felhasználónak mindezt kötelező elfogadnia. A február 8-án életbe lépő módosításokkal kapcsolatban ugyanis egyetlen opcióként a beleegyezés szerepel. Aki mindehhez nem járul hozzá, az onnantól nem fogja tudni használni a platformot.

Fontos megjegyezni, hogy a fentiek nem igazán összeegyeztethetők az EU-ban több éve hatályba lépett adatvédelmi rendelkezésekkel (GDPR). Ennek megfelelően a kontinensen élő felhasználókra egy "könnyített" változat vonatkozik. Ez praktikusan azt jelenti, hogy ugyan a WhatsApp átadhatja a személyesnek tekinthető adatokat a cégcsoport többi tagjának, de ezeket az információkat kizárólag a WhatsApp platformjának fejlesztésére, működésének zavartalan biztosítására lehet felhasználni.

A témával kapcsolatban egyébként több neves szaklap munkatársai is igyekeztek további információhoz jutni a Facebooktól, ám a cég képviselői egyelőre nem voltak hajlandók érdemben reagálni a megkeresésekre.

Semmivé foszlott az alapítói akarat

A WhatsApp egyébként ezzel a lépéssel pont oda jut, ami ellen az alapítói egykor védekezni akartak. A vállalkozás egykori vezérigazgatója, az ukrán származású Jan Koum emlékezetében ugyanis mély nyomot hagytak a gyerekkori évek, amikor nem szabadott telefonon keresztül bármit mondani, hiszen a KGB lehallgathatta a beszélgetést. A személyes adatok védelmét szolgálta például a felhasználók közötti kommunikáció végponti titkosítása.

A gyorsan nagy népszerűségre szert tevő alkalmazást ugyanakkor Mark Zuckerberg 2014-ben irdatlan összegért felvásárolta. A Facebook alapítója akkor ígéretet tett arra, hogy meghagyja a csevegőalkalmazás autonómiáját, mint ahogy ez a lemez forgott 2012-ben is, amikor az Instagram került a Facebook kosarába. Mindezt azonban felülírták az üzleti érdekek és az elkövetkező években egyre erősebb nyomás érkezett az alapító irányából, aki igyekezett a neki megfelelő irányba terelni a fejlesztéseket. Ennek következtében 2018-ban előbb a WhatsApp alapítói, majd az Instagram vezetői is leléptek a Facebooktól. Ebben nyilván nagy szerepe volt annak a 2019 elején nyilvánosságra hozott tervnek is, hogy a Messengert, az Instagramot és a WhatsApp rendszerét is egyetlen hatalmas üzenetküldő platformmá gyúrnák össze.

A történéseknek különös aktualitást ad, hogy tavaly ősszel előbb a Google (Alphabet), majd nem sokkal később a Facebook ellen is beindult egy olyan jogi eljárás az Egyesült Államokban, amely végső esetben akár a cégek kikényszerített feldarabolásához is vezethet. Mindezt arra hivatkozva, hogy a technológiai óriások a rendelkezésükre álló mérhetetlen erőforrásokra támaszkodva ellehetetlenítik a tisztességes piaci versenyt. Hasonló okok miatt nem csak az USA-ban, de például az EU-ban is terítéken van a az internetes mamutok megzabolázása.