Megkezdődött az évtized perének beharangozott eljárás a Google ellen. Az amerikai igazságügyi minisztérium kedden ugyanis benyújtotta a szükséges anyagokat a bírósági szakasz elindításához. A szövetségi kezdeményezéshez az USA 11 állama is csatlakozott felperesként.

Tisztességtelen üzelmek

A minisztérium álláspontja szerint a Google az online keresési szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó hirdetések piacán meglévő monopóliumát jogellenesen használja arra, hogy a potenciális versenytársakat elnyomja, illetve arra, hogy a platformján saját megoldásait kivételezett helyzetbe hozza.

A per alapját még egy több mint százéves trösztellenes törvény, a Sherman Act adja. Erre nem sűrűn szokás vádat építeni az USA-ban, a legutóbbi lényeges ügyig 1998-ig kell visszalapozni a naptárban. A Microsoft ellen zajló pert a mostani beszámolók is gyakran párhuzamba állítják a Google esetével. Redmondot azért állították a szőnyeg szélére, mert a Windowsban az Internet Explorert tette meg alapértelmezett böngészőnek. Ugyan a hosszú eljárás végén a Microsoft feldarabolása is felmerült – legalábbis a bíróság javaslata szerint, a vállalat utóbb peren kívül és nem különösebben meglepő módon megegyezett az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumával.

Visszatérve a mostani perhez: tény, hogy jelenleg a Google-höz folyik be az összes online hirdetési költés egyharmada, a cég keresője praktikusan az internet belépési pontjaként szolgál, ennek következtében pedig a társaság alapvető befolyással van rá, hogy a felhasználók egyáltalán mit látnak a világhálóból. A vállalatnak egyébként hét olyan üzlete (márkája) is van, amelyek egyenként több mint egymilliárd felhasználóval rendelkeznek. A keresés pedig továbbra is a techóriás koronagyémántjának tekinthető, mivel a nagyjából 160 milliárd dollárnyi éves bevétel 85 százalékát ez a terület hozza.

A minisztérium beadványa azt is aggályosnak látja, hogy a cég olyan törvénytelen partnerségi megállapodásokra kényszeríti a vele együttműködőket, amelyek utóbbiak termékében ellehetetlenítik a Google esetleges konkurenciáinak a megjelenését. Szintén a felhozott vádak között találni azt is, miszerint a keresőóriás a gyártók mobil eszközein előre installáltatja keresőjét, amelyet kiemelt helyre rakat, ráadásul azt a felhasználó még saját akaratából, manuálisan sem képes törölni a készülékről. 

A minisztérium a per céljaként a Google versenytársakra és fogyasztókra egyaránt káros gyakorlatának megváltoztatását jelölte meg. Ugyanakkor kicsit sem burkolt fenyegtésként az is elhangzott, hogy semmilyen potenciális megoldási lehetőséget nem zárnak ki annak érdekében, hogy a "több mint egy évtizede zajló versenyellenes magatartás" okozta károkat enyhítsék.

A Google a maga részéről természetesen teljesen alaptalan vádaskodásnak minősített a bírósági beadványt. A cég szerint az emberek nem azért használják a keresőjét, mert rá vannak kényszerítve, vagy mert nem találhatnának alternatívát, hanem azért, mert ez a legjobb számukra. A cég kemény védekezést ígért az elkövetkező meghallgatásokra.

Máskor és máshol is volt már téma

A Google keresőjét érintő vádak egyébként nem újkeletűek az Egyesült Államokban, mivel a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) is foglalkozott már velük 2013-ban. A verseny tisztasága felett őrködő szervezet 19 havi nyomozást követően azonban nem találta indokoltnak a vállalat elleni fellépést.

Az Európai Unióban viszont időközben valósággal záporoznak a súlyos büntetési tételek a cégre. A Google-t az Európai Bizottság által lefolytatott vizsgálatok alapján három különböző esetben összesen több mint 8 milliárd euróra bírságolták. A probléma viszont az, hogy ezek az eljárások rendkívül lassúak (az AdSense esetében például hét év kellett az ítélethozatalhoz), és az első ránézésre horribilisen magas büntetési tételek sem terhelik meg különösebben, az évi százmilliárdos forgalmat bonyolító óriási polipokat.