A The New York Times és a The Wall Street Journal hétvégi riportja is abba a nagyságrendbe helyezi a Google ellen előkészített amerikai trösztellenes eljárást, ami csak a a 90-es évek végi Microsoft-ügyhöz hasonlítható, és végül majdnem a Microsoft feldarabolásához vezetett – legalábbis a bíróság javaslata szerint, hiszen a vállalat utóbb peren kívül és nem különösebben meglepő módon megegyezett az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumával.
A lapok bennfentes forrásaikra hivatkozva arról írnak, hogy a minisztérium akár már idén nyáron megindíthatja a Google ellen a pert, miután eredményesnek bizonyult a társasággal szemben folytatott vizsgálata. Ennek középpontjában a Google fő tevékenysége, az online hirdetési üzlet áll, ehhez kapcsolódva pedig a társaság keresőpiaci dominanciája, amivel a vádak szerint vissza is élt a versenytársaival szemben.
A NYT szerint a főállamügyészek vagy külön nyújtják be kereseteiket a Google-lel szemben, vagy az év második felében csatlakoznak az igazságügyi minisztérium ügyéhez. Annak idején a Microsoft ellenében húsz amerikai állam is beállt a hivatal mögé, amikor az beperelte a szoftveróriást, a globális webes keresőpiac 90 százalékán trónoló Google pedig ugyanebben a felállásban szintén az USA eddigi történetének egyik legnagyobb antitröszt-perében találhatja magát.
Politikai téma lett a Big Tech szabályozása
A 2016-os amerikai elnökválasztás után kezdtek látványosan felerősödni a törekvések az akár 1000 milliárd dolláros vagy afölötti cégértéken működő technológiai nagyvállalatok megrendszabályozására. Ennek okát a sokasodó adatkezelési botrányok mellett abban is érdemes keresni, hogy már a politikusok is rádöbbentek, mekkora befolyása van az emberek viselkedésére és gondolkodására az internetes adatbiznisznek.
Az események tavaly nyáron gyorsultak fel a tengerentúlon, amikor sorra jelentették be a hivatalos vizsgálatokat a GAFA-ként hivatkozott mamutok (a Google, az Apple, a Facebook és az Amazon) ellen, hogy saját platformjaik erejét kihasználva hogyan befolyásolják a versenytársakat és az innovációt. Itt sokszor már a büntetések sem érnek sokat, ha egy-egy társaság meghatározó mértékben eltorzította valamelyik piaci területet.
A technológiai óriáscégek kikényszerített feldarabolása és általában a túlszabályozás viszont sokak szerint a versenyképesség rovására menne, és ezért az adatok interoperábilitásának biztosítását tekintenék célravezetőnek. Az már sokkal életszerűbb lenne, ha a hatóságok bizonyos cégfelvásárlásokat utólag felülvizsgálnának, és arra kényszerítenék a GAFA tagjait, hogy szabaduljanak meg ezektől az egységektől.
A trösztellenes szabályokat kikényszerítő két legfontosabb amerikai szervezet, az igazságügyi minisztérium és a szövetségi kereskedelmi bizottság (FTC) az ősszel állt neki a kilátásba helyezett eljárásoknak. A GAFA társaságok ellen szeptember óta egymást követik az vizsgálatok, a Facebook gyakorlatait például a képviselőházi jogi bizottsága, az FTC és a főállamügyészek egy csoportja is alaposan nagyító alá vette.
Nehéz felfogni, hogy milyen nagyra nőttek
A Google-lel kapcsolatban a mostani beszámolók is megjegyzik, hogy az amerikai szabályozók korábban már többször is vizsgálódtak a vállalat háza táján, de annak sohasem kellett érdemben szembenéznie a gyanúsításokkal. 2013-ban egy 19 hónapig tartó nyomozást zártak le vádemelés nélkül, amikor az FTC egyes munkatársaiszeint bőven elegendő bizonyíték gyűlt össze a trösztellenes ügy továbbviteléhez, annak mégsem lett semmilyen folytatása.
A NYT kiemeli, hogy Európa ebben a tekintetben az Egyesült Államok előtt jár, mivel ott korábban is felléptek a technológiai óriásokkal szemben, és a Google több ízben kapott rekord mértékű büntetéseket egy 2,4 milliárd, illetve később egy 4,3 milliárd eurós bírság formájában. A lap most arról értekezik, hogy a korábbi ügyek összekapcsolása ezekhez képest is új nagyságrendet jelenthet, és precedenst teremthet a többi Big Tech vállalat elleni eljárásokhoz.
Tény, hogy jelenleg a Google-höz folyik be az összes online hirdetési költés egyharmada, a cég keresője praktikusan az internet belépési pontjaként szolgál, ennek következtében pedig a társaság alapvető befolyással van rá, hogy a felhasználók egyáltalán mit látnak a világhálóból. A vállalatnak egyébként hét olyan üzlete (márkája) is van, amelyek egyenként több mint egymilliárd felhasználóval rendelkeznek.
A Google a mostani riportokat nem kommentálta érdemben, saját megfogalmazása szerint nem kívánt új információval vagy megjegyzésekkel szolgálni a spekulációkhoz. A különféle eljárások során együttműködik a szabályozókkal, működésének fókuszában pedig továbbra is a fogyasztókat és az üzleti ügyfeleket segítő szolgáltatások állnak, amelyek a cég álláspontja szerint választási lehetőségeket és versenyt teremtenek a piacon.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak