Az EU malmai - talán a közelgő választásokra való tekintettel - mintha kezdenének gyorsabban őrölni. A Google-t tulajdonló Alphabetnél ennek most annyira nem örülnek, mert a kontinens versenyjogi gyakorlata felett őrködő biztos, Margrethe Vestager immár harmadszor rótt ki komoly bírságot a keresőóriásra.

Másfél milliárdos stikli

Az Európai Bizottság (EB) mai közlése szerint a Google-nek 1,49 milliárd euró bírságot kell megfizetni, mivel megsértette az uniós antitrösztszabályokat. Ebben a konkrét esetben az volt az EB problémája, hogy a Google visszaélt piaci erőfölényével azáltal, hogy külső hirdetéskiszolgáló partnereivel korlátozó záradékot íratott alá, ami megakadályozta, illetve (a későbbiekben némileg felpuhított formában) korlátozta a cég versenytársait abban, hogy a weboldalakon keresési hirdetéseket helyezzenek el.

Vestager nyilatkozatában kihangsúlyozta, hogy a Google az online keresési hirdetések közvetítése terén megszerzett piaci erőfölényével való jogellenes visszaélés miatt kapta az újabb csomagot. A versenyellenes (épp ezért tiltott) szerződésekkel való visszaélés több mint 10 évig tartott, ebben az időszakban a Google nem tette lehetővé a vállalatok számára az érdemi versenyt, megakadályozta az innovációt, és megfosztotta a fogyasztókat a verseny előnyeitől - mondta a területért felelős biztos.

Az AdSense hirdetési rendszerhez kötődő történet persze nem most indult. Az EU többéves vizsgálódást követően már 2016-ban megküldte a cégnek a fentiekkel kapcsolatos kifogásait, aminek hatására egyébként a Google néhány hónappal később be is szüntette a kifogásolt szerződések ráerőltetését a partnereire.
 

Az EB magyarázó ábrája a kifogásolt szerződési kitételekről

Ennek ellenére a tíz évig tartó jogsértésnek következményei lettek. A most kiszabott bírság összegével kapcsolatban az EB jelentése kiemeli, hogy a közel 1,5 milliárd eurós tétel a Google 2018-as, online hirdetési árbevételének 1,29 százaléka, amit a jogsértés időtartamának és súlyosságának figyelembe vételével állapítottak meg. Ezzel egyébként még viszonylag olcsón megúszta a cég, hiszen a trösztellenes bírságok az úniós szabályok értelmében a vállalat árbevételének 10 százalékát is elérhetik.

Nyolcmilliárd felett

Ezzel az újabb körrel immár bőven 8 milliárd euró fölé emelkedett az az összeg, amit a Google-nek három ügy miatt kell(ene) befizetnie az EU-nak. 2017 júniusában az előzetes várakozásoknál sokkal magasabb, 2,4 milliárd eurós büntetést szabtak ki a Google-re az uniós versenyszabályok megsértéséért, amelynek alapja a keresőpiaci dominanciával való visszaélés volt. Ezt követte tavaly az EU történetének eddigi legmagasabb összegű, 4,3 eurós bírsága, amit azért kapott a cég, mert visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonok és tabletek esetében.

Az elképesző összegek ugyan még egy Google-szintű szervezet költségvetésének is fájnak (már ha egyáltalán hajlandó lesz a vállalat befizetni azokat a sorozatban beadott kifogások és késleltető jogi eljárások lezongorázását követően), ám a kritikusok szerint ez aprópénz ahhoz képest, mennyit nyert mindezzel a kétes gyakorlattal a keresőóriás, amely így könnyedén tudta lesöpörni az asztalról a riválisok próbálkozásait. A verseny ellehetetlenítése pedig a közgazdasági tankönyvek szerint leginkább a fogyasztóknak fáj.

Teljesen azért nem maradnak hatástalanok ezek a szankciók, hiszen a Google - minő véletlen - épp tegnap jelentett be, hogy a virágzó verseny és változatosság fenntartásának érdekében ezentúl nemcsak, hogy a gyártók számára teszik lehetővé más böngészők telepítését a készülékeikre, de maguknak a felhasználóknak is közvetlenül felkínálják a választás lehetőségét az Android mobil operációs rendszeren.