A The Wall Street Journal még június végén számolt be róla brüsszeli forrásaira hivatkozva, hogy megkezdődött az Alphabet-Google elleni újabb uniós versenyjogi vizsgálat előkészítése, ezúttal a hirdetési szolgáltatásokkal kapcsolatban. Ezt megelőzően az EB már a keresőtalálatok feltételezett manipulációját és a cég az androidos eszközgyártókkal szembeni rutinját is vizsgálni kezdte, így a harmadik eljárásról lett volna szó, amelyet elindít a Google-lel szemben.
Nem sokat kellett várni
Az Európai Bizottság szerdán hivatalosan is értesítette kifogásairól (statement of objections) a Google-t, azzal vádolva a keresőóriást, hogy visszaél a digitális gazdaságban megszerzett erőfölényével. Az uniós vádak most elsősorban az AdSense szolgáltatást érintik, amelyek révén a cég harmadik fél által üzemeltetett weboldalakon jeleníti meg ügyfeleinek hirdetéseit, illetve kitérnek a Google vásárlási megoldásaival kapcsolatos trösztellenes aggályokra is.
Az nem is kérdés, hogy a Google az online hirdetési piac dominéns szereplője: az előző évben az USA-ban az összes online bevétel kétharmada, 30 milliárd dollár hozzá folyt be. A már korábban elindított vizsgálatokhoz hasonlóan a büntetés most is a Google éves globális bevételének 10 százalékáig (nagyjából 7 milliárd dollárig) terjedhet. Ez az anyacég, az Alphabet számára sem gyerekjáték, hiszen az előző negyedévben is a Google termelte ki a társaság összes forgalmának 90 százalékát.
Ez itten a probléma
Az EB kifogásolja a kizárólagosságot, vagyis az a gyakorlatot, amikor az AdSense rendszerében harmadik félként részt vevő oldalak megtiltják a Google versenytársaitól származó hirdetések megjelenítését. Nincsenek rendben a keresőhirdetések elhelyezésével kapcsolatos, meglehetősen szigorú megkötések sem, mint ahogy a Bizottság azt is véleményesnek tartja, ha a Google előzetes jóváhagyáshoz köti a rivális szolgáltatók hirdetéseinek futtatását. A teljes lista és a részletek itt olvashatók.
Mindez az EB versenyjogi biztosa, Margrethe Vestager szerint mindez gátolja a piaci versenyt, korlátozza a választás szabadságát és az innovációt, mindezt pedig a felhasználók kárára. Mint fogalmazott, a nagyszerű fejlesztések sem jogosítanak fel arra senkit, hogy megfosszon másokat a tisztességes verseny lehetőségétől, amennyiben pedig bebizonyosodik, hogy a Google ezt teszi, a Bizottságnak kötelessége cselekedni.
Mostantól 10 hét áll az Alphabet-Google rendelkezésére, hogy válaszoljon az Európai Bizottság felvetéseire. Ezek között már első pillantásra is lesznek magas labdák, a kizárólagosságra vonatkozó klauzulát például már 2009-ben eltávolította a Google a szerződési feltételek közül; más esetekben viszont érdekes lesz, hogyan védi meg az AdSense vagy az összehasonlító vásárlási szolgáltatás működési gyakorlatait.
Gyülekeznek a fellegek
Az EB tavaly áprilisban indított vizsgálata során a Google már elküldte hivatalos válaszát a testületnek, úgyhogy a labda éppen az uniós térfélen pattog. Az idén áprilisban megfogalmazott vádakra a cégnek bő másfél hónapja maradt reagálni, miután az eredetileg július 27-i határidőt szeptember 7-re módosították. Az már szinte az érdekességek kategóriájába tartozik, hogy az uniós szabályozó a Google térképszolgáltatásával kapcsolatban is vizsgálódik, azonban konkrét kifogásokat még nem fogalmazott meg.
A mostani ügyben az amerikai vállalat szokás szerint "vizsgálja a Bizottság által felhozott újabb ügyet, és heteken belül részletesen is reagál rá". Bár európai szempontból egyre több van az Alphabet-Google számláján, a beszámolók szerint az EB-nek nem az a legfőbb célja, hogy rövid távon szétbüntesse a vállalatot. Vestager egyik nyilatkozata szerint nem egyszerű kérdés, hogy milyen szankciókat lehet és kell alkalmazni, de a Bizottság arra törekszik, hogy a kívánt változásokat tárgyalásos úton biztosítsa a Google szolgáltatásainak jövőbeni működésében.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak