Az Európai Bizottság szerdán hivatalosan is közölte kifogásait (statement of objections, SO) a Google-lel a vállalat keresőszolgáltatásával, illetve az annak működésében feltételezett csalásokkal kapcsolatban. A vádindítványnak is tekinthető jegyzék egy öt éve húzódó, a Google versenytársainak panaszaiból kinduló vizsgálat eredménye, amely szerint a cég egyszerűen lefölözi a tematikus keresők adatait, és így nyilvánvalóan rontotta azok piaci helyzetét. A társaságnak most tíz hét áll rendelkezésére, hogy reagáljon a szervezet kifogásaira.

Nem csak a tartalommal trükköznek

Az Unió a korábbi években megegyezésre törekedett a Google-lel, és a társaság több javaslattal is előállt, hogy rendezze a vitás kérdéseket. A felajánlott megoldásokat azonban az EB rendre visszautasította, és idén tavasszal már arról szóltak a híradások, hogy elfogyott az európai szabályozók türelme. A mostani döntésben visszaköszön a vezető EU-tagállamok – így Németország vagy Franciaország – egyre erősödő törekvése, amely véget vetne az amerikai dotkom vállalatok jelenlegi piactorzító gyakorlatának és adóelkerülést célzó trükkjeinek.

A Google Európában söpri be globális bevételének több mint harmadát, ahol piaci részesedése egyes régiókban a 90 százalékot is meghaladja – szemben például Észak-Amerikával, ahol a Bloomberg adatai alapján 65 százalék körül áll. Az online szolgáltatók ugyanakkor előszeretettel használják ki a különböző országok eltérő adószabályozását. Maga a Google például 2013-ban 231 millió eurós, Franciaországban keletkezett forgalmat mutatott ki, és társasági adó címén 7,7 milliót fizetett – ehhez képest a francia piacról származó reklámbevételei becslések szerint az 1,6 milliárd eurót is elérhették.

A Unió teljes házkutatást tart

Az EU versenyjogi biztosa, a dán Margrethe Vestager közölte: aggasztónak tartja, ha a globális keresőpiacon uralkodó Google tisztességtelenül pozicionálja saját árösszehasonlító és online kereskedelmi szolgáltatását a találatok között. Vestager szerint akire nem találnak rá, annak nem megy az üzlete, a felhasználók pedig elvárják, hogy a lehetséges legpontosabb válaszokat kapják egy-egy lekérdezés nyomán. A versenyjogi biztos hangsúlyozta: ezúttal korántsem a képernyődizájnról vagy az algoritmusok működéséről van szó.

Az uniós kifogások egyébként nem csak az ügy kiindulási pontját, a Google Shoppingot érintik, amelyet a legrégebben és a legtöbben panaszoltak be az EB-nél. Általában a keresőhirdetésekről és arról a gyakorlatról van szó, ahogy a Google megjeleníti versenytársainak webes tartalmait, és Vestager szerint a Google Shopping vizsgálata közeli precedenst teremthet más szolgáltatások ügyében. Az EU már vizsgálja a Google repülőjegy-foglalással és utazással kapcsolatos megoldásait vagy éppen térképszolgáltatását is.

Megszorongatnák az Androidot is

A szabályozók 2013 óta már az Android is kerülgetik, miután a Microsoft és a Nokia nevével fémjelzett iparági csoport panaszokat nyújtott be a Google mobil platformjáról. Ennek lényege a YouTube, a Maps, a Chrome és más termékek kényszerű összecsomagolása az operációs rendszerrel, ami állítólag hátrányos helyzetbe hozza mind a rivális alkalmazásfejlesztőket, mind a készülékgyártókat – nem beszélve azokról a vádakról, amelyek szerint a Google bizonyos gyártókat egyenesen megakadályoz a saját Android-változatuk fejlesztésében.

Emlékezetes, hogy az EU annak idején a Microsoftot két menetben több mint 2 milliárd dollárra bírságolta, ráadásul olyan pimf ügyekben, mint a saját böngésző alapértelmezett használata a saját operációs rendszerben. Ha kiderül, hogy a Google nem csak kvázi-monopóliumával él vissza a keresőpiacon, de azt is elvárja partnereitől, hogy azok bizonyos alkalmazásait előre telepítsék eszközeikre, akkor a büntetés nagyságrendje is hasonló lehet. Ez természetesen nem holnap és nem is holnapután lesz esedékes, sőt az sincs kizárva, hogy a felek végül valamilyen közös megoldást találnak a problmák rendezésére.