A Wall Street Journal információi szerint egyre valószínűbb, hogy perben játsszák le azt a konfliktust, amit a Google keresési gyakorlata gerjesztett. Konkurensei azért panaszolták be a Google-t, mert az egyszerűen lefölözte a tematikus keresők adatait, és így rontotta azok piaci helyzetét. Mindez öt éve történt.

Azóta a Google több javaslattal is előállt, hogy rendezze a helyzetet, ám azokat az Európai Bizottság nem fogadta el. Most úgy tűnik, akár per is lehet a dologból – állítja a Wall Street Journal. Értesüléseik szerint az EB már el is kezdte a per előkészítését.

A lap utal arra, hogy 2012-ben egy több mint egy évtizedes huzavona után a Microsoftnak végül fizetnie kellett 1,7 milliárd dollár büntetést, majd egy évvel később még a Windows 7 böngészőválasztó elemének működéséért is fizetnie kellett több mint fél milliárdot.

Az biztos, hogy az EU döntéshozóinak a körében nem a legjobb a keresőóriás megítélése. Nem véletlen, hogy a közelmúltban még az az amúgy irreális ötlet is felmerült, hogy fel kellene darabolni a céget. Tavaly novemberben nagy többséggel megszavazta az Európai Parlament azt a javaslattervezetet, mely szerint meg kell akadályozni a monopóliumok kialakulását. Az internetes keresés ugyanis a nethasználat egyik központi tevékenysége, ezért a keresés terén szerzett dominancia a digitális gazdaság más (vagy minden) területén is előnyös helyzetbe hozza a kereső tulajdonosát.

Nem csak a Google-lel van baj

A Wall Street Journal a Google-ügy kapcsán összegyűjtötte azokat a nagyobb ügyeket, melyekben az Unió harcban áll a nagy amerikai technológiai cégekkel. A lista elején természetesen a Google áll, de az Uber, a Facebook, az Amazon és az Apple is ott van az élbolyban.

Joaquin Almunia (balra), már majdenm megegyezett a Google-lel, de ment;
Margrethe Vestager pedig inkább jogászkodna

Az Uber elsősorban azzal húzta ki a gyufát, hogy a személyszállítás hagyományos szereplői – egyébként nem csak Európában: a hazai terepen – például Los Angelesben, San Franciscóban –, sőt még Indiában, Delhiben is komoly vihart váltott ki az autómegosztó platformot üzemeltető cég, amelynek tevékenységét, vagy szolgáltatásainak egy részét, egyes városokban egyszerűen betiltották.

Az európai helyzetre reagálva az Uber szóvivője azt nyilatkozta a gazdasági lapnak, hogy remélik, az európai törvényalkotók is átlátják egyszer, hogy korszerűbbé kell tenni a személyszállítás szabályait. És persze minden fronton próbálják javítani a cég megítélését. Januárban egy müncheni konferencián Travis Kalanick, a cég vezetője, például 50 ezer új munkahelyet ígért az Unióban, és a zöld kártyát is kijátszotta, mondván: az Uber körül kialakult ökoszisztéma csökkenti a forgalomban lévő autók számát, következésképpen jó a bolygónknak.

A Facebook az adatvédelmi gyakorlatával húzta ki a gyufát. Olyannyira, hogy most már azok a tagállamok is csatlakoztak a kifogásolók csapatához, melyek eddig kevésbé aktivizálták magukat ezen a téren. A magánélet védelmének szabályozása a Snowden-ügy óta igencsak érzékeny kérdés. Európában különösen a németek képviselnek harcos álláspontot ebben. Nyilván rosszul érintette őket, hogy az NSA Angela Merkel kancellár telefonját is lehallgatták.

Facebook azzal védekezik, hogy pontosan követi az EU adatvédelmi előírásait, amit ráadásul rendszeresen auditáltat is Írországban.

A cseles adózók

Más probléma van az Amazonnal. Sőt talán ez mindennél fontosabb: adózás. Az Amazon és Luxemburg olyan adózási megállapodást kötött, amely az Unió szerint jogtalan előnyöket biztosít a cég online kiskereskedelmi tevékenységének a konkurenseivel szemben, ráadásul tiltott állami támogatásnak is minősül. Az Amazon ugyanakkor azt állítja, nem kapott különleges elbánást a luxemburgi kormánytól. És persze a luxemburgi kormány is ezt állította. Miközben egyre nyilvánvalóbb – egy ideje dokumentumokkal is bizonyítható –, hogy Luxemburgban jó ideje működik az adóbiznisz, amiben a legnagyobb amerikai technológiai vállalatok is benne vannak nyakig.

Az Apple esetében szintén az adózási gyakorlatot kifogásolja az Unió. Mint azzal korábban foglalkoztunk, az Unió szerint azok a megállapodások, melyeket a cég a 90-es évek elején, majd pedig 2007-ben kötött Írországgal, tiltott állami támogatásnak minősülnek. Az Apple szerint azonban nem részesül semmiféle különleges elbánásban. Rá ugyanazok a szabályok vonatkoztak, mint bármely Írországban tevékenykedő vállalatra.

Ami persze szintén roppant kedvező lehet. Az írek tavaly ősszel jelentették be, hogy bezárják az "ír trükk" néven elhíresült adózási kiskaput, amit közel sem csak az Apple használt előszeretettel. A Google, a Facebook, a Twitter, az IBM, az Oracle és a Microsoft éppúgy élt az adócsökkentésnek ezzel a kiváló lehetőségével. Az adóoptimalizálást az biztosítja – a már régebb óta működő vállalatoknak jelen állás szerint 2020-ig –, hogy egy vállalatnak Írországban csak akkor kell társasági adót fizetnie, ha ottani cégek, személyek tulajdonolják vagy irányítják.