Ha az Uber szóba kerül, akkor vagy a több mint 40 milliárd dollárt meghaladó cégérték, vagy a hagyományos taxitársaságokkal való összecsapásai miatt kerül a hírekbe. Európában is botrányok kísérték a cég megjelenését, sőt az öreg kontinens egy sor országában – többek között Németországban, Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban – bírósági úton próbálják akadályozni a cég térnyerését a hagyományos taxitársaságokkal szemben. Mindeközben a cég ma már a világ mintegy 270 városában kínálja a szolgáltatásait.

Korábban úgy tűnt, hogy a Travis Kalanick vezette startup nem foglalkozik az ellenlábasaival, halad a maga útján, mondván: verseny van, győzzön a jobbik. Most azonban mintha változtatna a stratégiáján. A cég társalapító vezérigazgatója a müncheni DLL (Digital-Life-Design) konferencián arról beszélt, hogy az Uber nem csak rombol egy hagyományos piacot, hanem minden szempontból átalakítja a városon belüli közlekedésről kialakult elképzelésünket. És nem utolsósorban: új munkahelyeket termet.

Zöld érveket is felhozott

Az Uber célja az, hogy az autók kihasználtsága nőjön (kevesebb várakozási, gyorsabb utazás stb.), hiszen a világon futó mintegy 1 milliárd autó 96 százaléka gyakorlatilag a nap 23 órájában csak áll valahol a városban – állítja Kalanick. Az Uber-szerű ökoszisztémák távlatilag csökkentheti az autók számát, a forgalmat, azaz a dugók kialakulásának lehetőségét, és persze kevesebb lesz a parkolási probléma is. Végső soron ez az autók széndioxid-kibocsátást is csökkentheti.

Arról persze Kalanick is hallgat, hogy mit szólnak mindehhez az autógyártók, melyek meg értelemszerűen egyre több autót szeretnének értékesíteni.

Új munkahelyek mindenütt

A legfőbb érv azonban Kalanick szerint az Uber mellett az, hogy ahol elindult, ott új munkahelyeket termetett, és nem is elhanyagolható számban. San Franciscóban 7600, New Yorkban több mint 13 ezer, Londonban 10 ezer... És ez még csak a kezdet, állította az Uber-vezér.

De a fő érv és mézesmadzag az európai városok vezetőinek, hogy Kalancik belengette: akár 50 ezer új munkahelyet is létre tudnának hozni 2015-ben Európában – már ha kedvező lenne a a társaság fogadtatása, és nem mindenhol bírósági perekkel tiltanák meg a működését.

Travis Kalanick Uber-vezér a DLD-n: ritkán szólal meg

Persze Kalanick azt ügyesen elkente, hogy mit is jelent az ő értelmezésében a teljes munkahely, hiszen az Uberhez csatlakozó fuvarozók nem az alkalmazottai a társaságnak. Sőt mint azt egy korábbi összeállításunkban írtuk, az Uber-sofőrök sem maradéktalanul elégedettek a céggel. A leggyakoribb panasz, hogy miközben a cég szerződésesként fizet a munkájukért, irányítani hagyományos munkavállalókként szeretné őket. Ráadásul sokszor nem is lehet megélni egy ilyen munkából, ezért a dolgozók arra kényszerülnek, hogy több hasonló szolgáltatáshoz is csatlakozzanak.

Többen felhívják a figyelmet arra is, hogy egyelőre az Uber szolgáltatási nem nyújtanak megfelelő garanciákat az utasok fizikai biztonságára, illetve a személyiségi jogok terén is hagy maga után kivánnivalót.t. 

A magyar jelenlét kicsi visszhanggal

Budapesten tavaly novemberben indult el a szolgáltatás egyik formája, amit lapunknak adott interjújában a cég régiós terjeszkedésért felelős vezetője, Patrick Studener, autómegosztásnak nevezett. A szolgáltatásért az utas nem fuvardíjat, hanem ún. hozzájárulást fizet Studener szerint.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium végül kiadott egy állásfoglalást is, mely szerint az Uberre, mint minden személyszállítási szolgáltatást nyújtó cégre érvényes a vonatkozó törvény: tehát személytaxi-szolgáltatásként vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásként működhet. És ha az Uber betartja a törvény előírásait, akkor az NFM szerint semmi probléma nincs vele. Az "indokolatlan engedékenység" az Uberrel szemben már csak azért sem lehetséges a minisztérium szerint, mert az sértené az utasok érdekeit, valamint "veszélyeztetné a gazdaság kifehérítésének és a közlekedésbiztonság védelmének céljait is."