Minden csőből tüzet nyit az Unió annak érdekében, hogy valahogy megzabolázza az utóbbi években korábban sosem látott vagyonra és hatalomra szert tevő nagy internetes és technológiai vállalkozásokat. A big tech gyűjtőnév alá sorolt Facebook, Alphabet (Google), vagy éppen Apple ellen indított korábbi eljárások ugyanis egyáltalán nem kezelték a problémákat, és még a legsúlyosabb esetekben is csak nagynak tűnő, ám az óriáscégek által könnyen kifizethető büntetésekben merültek ki.

A Digitális Szolgáltatások Törvénye (Digital  Services  Act - DSA) és a Digitális Piacok Törvénye (Digital Markets Act - DMA) néven hivatkozott tervezetek szövege a hivatalos időpont előtt néhány órával kiszivárgott, ám ez nem sokat számít abból a szempontból, hogy az internetes gazdaságot megfelelő keretek közé szorítani igyekvő új szabályozás életbe lépése csak évek múlva várható. A többek között a techcégek túlhatalmát ellensúlyozandó projekt ugyanakkor ezzel egy fontos mérföldkőhöz ért, és egy sor jogi procedúra veheti kezdetét, aminek a végén lecserélhető lesz a jó két évtizede megalkotott e-kereskedelmi direktíva, amely értelemszerűen nem tudott lépést tartani a technológiai fejlődés ütemével.

Erőt mutatnának

A rendkívül terjedelmes anyagból nehéz kiválogatni a legfontosabb elemeket, de mindenképpen ezek közé sorolandó, hogy keményebb, gyorsabb és végső esetben extrém szankciókkal járó játékszabályok betartására szorítanák a technológiai óriásokat. A DMA rendelkezései a tisztességtelen piaci magatartást igyekeznek féken tartani a világhálón, míg a DSA passzusai arra kényszerítenék a digitális platformok tulajdonosait, hogy az azokon megjelenő tartalmakat nagyobb felelősséggel és gondossággal kezeljék.

Mindkét szabályozási tervezetcsomag komoly büntetési tételeket tartalmaz a rendelkezések megszegése esetén. A versenyszabályok megszegőit éves bevételük 10 százalékáig büntethetik, míg a nem megfelelő tartalomkezelésért az összforgalom 6 százalékáig terjedő bírság lesz kiszabható. Ehhez mintegy apróságként még további 1 százaléknyi forgalomnak megfelelő csekk érkezhet abban az esetben, ha a vizsgálat alá vont cég nem működik együtt megfelelően az uniós hatóságokkal.

Ennél is fontosabb azonban az a rész, ami a visszaesőkkel kapcsolatos eljárást taglalja. A tervezet szerint ugyanis azoknál a cégeknél, amelyek öt éven belül három különböző eljárásban is vétkesnek bizonyulnak, lehetőséget ad az EU-nak arra, hogy erőszakkal válassza szét az érintett vállalat különböző üzleti egységeit. Természetesen mindezt nem globálisan, hanem az Unió területére vonatkoztatva kell érteni, ám a technológiai vállalatok esetében egy ilyen feldarabolás hatását nehezen lehetne földrajzi korlátok között tartani.

Az ellenségem ellensége a barátom?

Az EU törekvései sok szempontból hasonló indíttatásúak és irányúak, mint amire a problémás tech vállalatok hazájában, az Egyesült Államokban láttunk példát az elmúlt időszakban. A techóriások vezetőit idén nyáron kezdték a törvényhozás képviselői rendszeresen berendelni, hogy különböző témákban választ adjanak a politikusok aggályaira. Majd összel előbb a Google (Alphabet), majd nem sokkal később a Facebook ellen is beindult egy olyan jogi eljárás, amely végső esetben akár a cégek kikényszerített feldarabolásához is vezethet.

Ugyanakkor egy dolog, hogy az USA-ban mit szeretnének kezdeni ezekkel a vállalatokkal, másik dolog pedig az, amikor ugyanezeket a cégeket külföldi hatalmak, kormányok kezdik piszkálni. Hogy az ellenségem ellensége a barátom logika itt nem feltétlenül érvényesül majd, arra a digitális adózással kapcsolatos huzavona igen jó példa. A még pár hétig regnáló Trump-kormányzat ugyanis nagyon erőteljes válaszlépésekkel igyekezett korábban megakasztani minden olyan törekvést, amelyek azt célozták, hogy a cégek a korábbinál több adót fizessenek ott, ahol tetemes bevételük keletkezett, ám kiskapuk segítségével a közteherviselésből helyi szinten nem igazán vették ki a részüket.

Mindennek a tetejében pedig ott van a jellemzően lassú és gyakran kompromisszumok árán haladó EU-s jogi procedúra, amit a célpontba került vállalatok igyekeznek is a lehető leginkább kihasználni. Sajtóhírek szerint idén szinte minden nagy cégnél jelentősen megemelték a kontinensünkre szánt lobbikeretet, ezzel is gyengítve, lassítva a folyamatot, amely veszélyeztetheti jelenlegi meglehetősen kényelmes üzleti pozíciójukat.