Szerdán az Amazon, az Apple, az Alphabet (Google) és a Facebook első számú embereinek kellett az Egyesült Államok igazságügyi bizottságának politikusai elé állni azért, hogy megpróbálják bebizonyítani, a vádakkal ellentétben egyáltalán nem folytatnak versenyellenes üzleti magatartást, szó sincs üzleti partnereket kizsigerelő, minden más riválist elnyomó, saját szájuk íze szerint alakított piaci környezetről, és így természetesen nincs szükség semmiféle büntetésre, új szabályozásra, hogy a végső állomásról, az erőszakos feldarabolásról már ne is beszéljünk.

Technikai és egyéb természetű bakik

Mivel az országban ismét felerősödött a koronavírus-járvány, a hivatalos meghallgatásra telekonferencia keretében került sor. A technológiai óriások meghallgatása azonban korántsem volt technológiai problémáktól mentes. Az Amazon alapítójának indító felszólalása után hiba lépett fel a közvetítésében, és így Jeff Bezostól nagyjából egy óráig nem is tudtak kérdezni a politikusok. Az ülésteremben sem ment minden simán: hang- és kijelzőproblémák egyaránt zavarták az egyébként igen komoly tétre menő eljárást. 

Az Amerikában sokszor alkalmazott bizottsági meghallgatások történetében már korábban is bőven volt eset arra, amikor kiderült, mennyire felkészületlenek tudnak lenni a megválasztott képviselők. Erre ezúttal egy republikánus szolgált újabb kiváló példával. Jim Sensenbrenner ugyanis azzal próbálta sarokba szorítani Mark Zuckerberget, hogy az amerikai elnök fiának felfüggesztését kérte rajta számon. A Facebook alapítója ezt követően látható elégedettséggel magyarázta el a politikusnak, hogy az ifjabb Donald Trumpot a Twitter szankcionálta, miután twitteres csatornáján megosztott egy videót, amiben többek között a maszkviselés feleslegességéről értekeznek. Így ebben a konkrét kérdésben ő kevéssé tekinthető megfelelő személynek.

A bizarr megnyilvánulások sorát egy másik republikánus képviselő is gazdagította. Greg Steube hosszú perceken keresztül igyekezett alátámasztani azt a Donald Trump amerikai elnök által is gyakran hangoztatott nézetet, miszerint a technológiai cégek cenzúrázzák, elnyomják a jobboldali megnyilvánulásokat. Mindezt annak kapcsán, hogy politikai kampányleveleit nem kapta meg sok támogatója, többek között az édesapja sem, aki Gmailt használ. A Google-t birtokló Alphabet vezérigazgatója így kénytelen volt elmagyarázni, hogy a levelező rendszert igyekeznek a lehető leglogikusabban felépíteni, így alapesetben a baráti és személyes jellegű levelek mennek az elsődleges mappába, a hírlevelek és egyéb marketing típusú tájékoztatók pedig a promóciók közé. A rendszer működésével kapcsolatos teljes tájékozatlanságát élőben bizonyító Steube erre ellentámadásba ment át, miszerint mindennek ellentmond, hogy az apukája a családtagja, és mégis a promóciók közé került az ő levele. (Amit ugye egy levelezőrendszer küld ki automatikusan, és nem a politikus személyesen a saját címéről.) 

Viccnek túl durva

Bármennyire is szórakoztatóak a fenti történések, azt érdemes hangsúlyozni, hogy maga az ügy meglehetősen komoly. A technológiai óriásvállalatok valóban hatalmas befolyásra tettek szert az elmúlt nagyjából egy évtizedben, amiről értelemszerűen eszük ágában sincs önként lemondani, vagy akár csak egy kicsit is "visszavenni". A szabályozási keretek újragondolása így érthető és valószínűleg elkerülhetetlen lépés a politikai szereplők, kormányzatok részéről. 

A képviselői kérdések formájában felvetett témák között azért elhangzott néhány ténylegesen fontos is tegnap. Így például előkerült az Amazon gyakorlata, ahogy nyomott árakkal, illetve másik féltől származó információk felhasználásával lehetetlenítenek el más kereskedőket. Mark Zuckerberg pedig kénytelen volt beismerni, hogy cége valóban 20 dollárért vásárolta meg fiatalok személyes adatait egy "kutatás" keretében.

A meghallgatást vezető David Cicilline demokrata párti képviselő zárszavában meglehetősen világosan fogalmazott. Az igazságügyi bizottság trösztellenes albizottságának elnöke szerint az elhangzottak megerősítették abban, hogy a vállalatok jelenlegi formájukban monopolhelyzetet élveznek. Ennek megfelelően újra kell írni a rendkívül elavult versenyjogi szabályozást, hogy biztosítani lehessen ezeknek a cégeknek a felelősségre vonhatóságát, illetve megfelelő működését. Sőt, Cicilline még az esetleges erőszakos feldarabolás szükségességét is megemlítette, ami tavaly óta napirenden van az ottani politikai diskurzusban. Ugyanakkor sem a képviselőházi bizottságnak, sem az albizottságnak nincs meg a hatásköre az ilyen jellegű lépésekhez, ám javaslatot tehetnek a szabályozói környezet megváltoztatására.

A közösségi csatornáin mostanában egyre gyakrabban moderált Donald Trump természetesen Twitteren jelezte, hogy követi a fejleményeket, és amennyiben a kongresszus képtelen lesz a techcégek megregulázására, akkor majd ő személyesen, elnöki hatáskörben intézkedik. Erre egyébként már volt is példa: az említett moderálást követően ugyanis napokon belül terítékre került a közösségi hálózatok szorosabb kontrollja.